Kang-hszi radikálisok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Kang-hszi radikálisok az eredetit imitáló betűtípussal

A Kang-hszi-radikálisok (más néven gyökök vagy kulcsok[1]) a legtöbb kínai szótár hagyományos rendszerezési alapját adó radikálisok, szám szerint 214. A rendszer a nevét az 1716-ban kiadott Kang-hszi ce-tien szótárról kapta, bár előtte már az 1615-ben kiadott Ce-huj szótárban is szerepeltek.[2][3] Bár a Kang-hszi-radikálisok számítanak standardnak, a mai modern szótárak egy része már kevesebb radikálist listáz, mivel a Kang-hszi-radikálisok egy része már nem alkot olyan írásjegyeket, amelyek a modern szóhasználatban gyakran előfordulnának. Éppen emiatt például az Oxford Concise English–Chinese Dictionary (ISBN 0-19-596457-8) 188 radikális alapján rendszerezi az írásjegyeket, a Hszin-hua ce-tien pedig 189 radikálist tartalmaz.

Táblázat[szerkesztés]

#. Radikális (variánsok) Vonások száma Jelentés Átírva Sino-vietnámi
(Hán-Việt)
Hiragana (átírva) Hangul (átírva) Példák
1 1 egy ji nhất いち (icsi) 한일 (hanil) 王、丁、七、三
2 1 vonal kun cổn ぼう (bó) 뚫을곤 (ttulhulgon) 十、中、串、丰
3 1 pont csu chủ てん (ten) 점주 (csomdzsu) 丸、凡、丹、户
4 丿
()
1 hajlított pie phiệt (no) 삐침별 (ppicshimbjol) 乂、乃、久、八
5
(乚、乀、⺄)
1 második ji ất おつ (ocu) 새을 (szeul) 九、乞、也
6 1 kampó csüe quyết はねぼう (hanebó) 갈고리궐 (kalgorigvol) 了、矛、事
7 2 kettő er nhị ふた (futa) 두이 (tui) 貳、于、云、些
8 2 fedél tou đầu なべぶた (nabebuta) 돼지해머리 (tvedzsihemori) 方、亡、亢、交
9
(亻、𠆢)
2 ember zsen nhân (đứng, nón) ひと (hito) 사람인 (변) (szaramin / pjon) 你、什、仁、仇
10 2 lábak ér nhi/nhân (đi) にんにょう (ninnjó) 어진사람인발 (odzsinszaraminbal) 兒、兀、允、元
11 2 bemenni zsu nhập いる (iru) 들입 (turip) 內、全、兩、汆
12
()
2 nyolc / felosztani pa bát はちがしら (hacsigasira) 여덟팔 (jodolphal) 公、六、兮、穴
13 2 fordított doboz csiung quynh
khuynh
まきがまえ (makigamae) 멀경몸 (molgjongmom) 冇、冊、冉、肉
14 2 lefedni mi mịch わかんむり (vakanmuri) 민갓머리 (mingatmori) 冗、冠、冥、運
15 2 jég ping băng にすい (niszui) 이수변 (iszubjon) 冬、冰、冶、凉
16 2 asztal csi kỷ つくえ (cukue) 안석궤 (anszokkve) 風、殳、凡、凱
17 2 tartály kan / csü khảm うけばこ (ukebako) 위튼입구몸 (üthunipkumom) 凶、凸、凹、齒
18
(刂、⺈)
2 kard tao đao かたな (katana) (선) 칼도 (방) ((szon) khaldo (pang)) 刁、解、分、劍
19 2 erő li lực ちから (csikara) 힘력 (himnjok) 加、功、劣、男
20 2 betakar pao bao つつみがまえ (cucumigamae) 쌀포몸 (sszalphomom) 包、勺、勻、勾
21 2 kanál pi chủy さじのひ (szadzsinohi) 비수비 (piszubi) 化、北、匙、比
22 2 doboz fang phương はこがまえ (hakogamae) 튼입구몸 (thunipkumom) 匿、區、巨、匠
23 2 elrejt hszi hệ かくしがまえ (kakusigamae) 감출혜몸 (kamcshulhjemom) 亡、匹、匼、匽
24 2 tíz si thập じゅう (dzsú) 열십 (jolsip) 千、木、卅、升
25 2 jóslás pu bốc ぼくのと (bokunoto) 점복 (csombok) 下、上、卡、占
26
()
2 pecsét csie tiết ふしづくり (fusizukuri) 병부절 (pjongbudzsol) 即、卬、卷、夗
27 2 szirt hǎn[4] hán がんだれ (gandare) 민엄호 (minomho) 厄、原、厚、厰
28 2 személyes sze khư (mu) 마늘모 (manulmo) 台、公、去、參、
29 2 jobb ju hựu また (mata) 또우 (ttou) 叉、及、友、取
30 3 száj kou khẩu くち (kucsi) 입구 (ipku) 哎、古、只、品
31 3 körbekerít vej vi くにがまえ (kunigamae) 큰입구 (몸) (khunipku (mom)) 囚、四、國、圍
32 3 föld tu thổ つち (cucsi) 흙토 (hulktho) 地、圣、圭、堯
33 3 tudós si さむらい (szamurai) 선비사 (szonbisza) 壬、喜、時、壽
34 3 megy cse truy/trĩ ふゆがしら (fujugasira) 뒤져올치 (tüdzsjoulcshi) 各、冬、夆、愛
35 3 lassan megy szuj truy/tuy すいにょう (szuinjó) 천천히 걸을쇠발 (cshoncshonhi korulszöbal) 夌、复、夏
36 3 este hszi tịch ゆうべ (júbe) 저녁석 (csonjokszok) 外、夗、多、岁
37 3 nagy đại だい (dai) 큰대 (khunde) 太、天、夭、夯
38 3 nő, asszony nữ おんな (onna) 계집녀 (kjedzsipnjo) 妳、婆、奶、如
39 3 gyerek, mag ce tử (ko) 아들자 (aduldzsa) 孩、學、孔、仔
40 3 tető mien miên うかんむり (ukammuri) 갓머리 (kammori) 家、安、寧、它
41 3 hüvelyk cun thốn すん (szun) 마디촌 (madicshon) 村、寺、封、射
42
(⺌、⺍)
3 kicsi hsziao tiểu しょう / ちいさい (só / csíszai) 작을소 (csagulszo) 少、尖、當、栄
43
()
3 sánta vang uông まげあし (mageasi) 절름발이왕 (csollumbarivang) 尤、尷、尬、尩
44 3 holttest si thi しかばね (sikabane) 주검시엄 (csugomsiom) 屍、尺、尼、尻
45 3 rügy cse triệt てつ (tecu) 왼손좌 (önszondzsva) 艸、屯、屰、頓
46 3 hegy san sơn やま (jama) 뫼산 (möszan) 嵗、密、峰、幽
47
()
3 folyam csuan xuyên まがりがわ (magarigava) 개미허리 (내천) (kemihori (necshon)) 川、州、順、災
48 3 munka kung công たくみ (takumi) 장인공 (csangingong) 左、巧、功、式
49
(巳、已)
3 saját maga csi kỷ おのれ (onore) 몸기 (momgi) 記、改、忌、龍
50 3 turbán, fejkendő csin cân はば (haba) 수건건 (szugongon) 市、帥、刷、砸
51 3 száraz kan can ほす (hoszu) 방패간 (pangphegan) 旱、开、平、年
52
()
3 rövid, pici jao yêu いとがしら (itogasira) 작을요 (csaguljo) 幻、麼、幽、幾
53 广 3 ház a szirten kuang, jen nghiễm まだれ (madare) 엄호 (omho) 庀、庂、庄
54 3 hosszú lépés jin dẫn えんにょう (ennjó) 민책받침 mincshekpatcshim) 廵、廷、延
55 3 két kéz, húsz kung củng にじゅうあし (nidzsúasi) 스물입발 (szumurippal) 廿、弁、弄
56 3 lő, nyilaz ji dặc しきがまえ (sikigamae) 주살익 (csuszarik) 弌、弍、弎
57 3 íj kung cung ゆみ (jumi) 활궁 (hvalgung) 弔、引、弗
58
()
3 disznóorr csi ký/kệ けいがしら (keigasira) 튼가로왈 (thungaroval) 彔、彖、彗
59 3 sörte, sörény san sam さんづくり (szandzukuri) 터럭삼 (thorokszam) 形、彤、彥
60 3 lépés csi sách ぎょうにんべん (gjónimben) 두인변 (tuinbjon) 㣔、彴、彷
61
(忄、⺗)
4 szív hszin tâm りっしんべん (rissimben) 마음심 (심방변 / 마음심밑) (maumsim (simbangbjon / maumsimmit)) 必、忉、忌
62 4 tőrbalta ko qua かのほこ (kanohoko) 창과 (cshanggva) 戊、戉、戌
63
(户、戸)
4 ajtó, ház, porta hu hộ (to) 지게호 (csigeho) 戹、戼、戽
64
(扌、龵)
4 kéz sou thủ (te) 손수 (재방변) (szonszu (csebangbjon)) 才、扎、扐
65 4 ág cse chi しにょう (sinjó) 지탱할지 (csithenghaldzsi) 攰、攱、攲
66
()
4 kopog pu phộc ぼくづくり (bokuzukuri) 칠복 (등글월문) (cshilbok (tunggulvonmun)) 收、攷、攸
67 4 írásmű, irodalom ven văn ぶん (bun) 글월문 (kulvolmun) 斉、斌、斐
68 4 merítőkanál tou đẩu とます (tomaszu) 말두 (maldu) 料、斚、斛
69 4 balta csin cân おの (ono) 날근 (nalgun) 斥、斧、斨
70 4 szögletes fang phương ほう (hó) 모방 (mobang) 㫃、於、㫄
71
()
4 nincs vu なし (nasi) 이미기방 (imigibang) 既、旣、旤
72 4 nap, Nap ri nhật にち (nicsi) 날일 (naril) 旦、旨、早
73 4 mond, közöl jüe viết いわく (ivaku) 가로왈 (karoval) 曲、曳、更
74 4 Hold, hónap jüe nguyệt つき (cuki) 달월 (talvol) 有、朋、服
75 4 fa mu mộc (ki) 나무목 (namumok) 未、末、本
76 4 ásít csien khiếm あくび (akubi) 하품흠 (hapumhum) 次、欣、欥
77 4 (meg)áll cse chỉ とめる (tomeru) 그칠지 (kucshildzsi) 正、此、步
78
()
4 halál taj ngạt/đãi がつ (gacu) 죽을사변 (csugulszabjon) 歺、死、歿
79 4 lándzsa su thù ほこつくり (hokocukuri) 갖은등글월문 (kadzsundunggulvonmun) 段、殷、殺
80
()
4 ne vu なかれ (nakare) 말무 (malmu) 母、每、毐
81 4 összevet bi tỷ くらべる (kuraberu) 견줄비 (kjondzsulbi) 毖、毗、毘
82 4 szőr, haj mao mao (ke) 터럭모 (thorokmo) 毡、毣、毧
83 4 törzs, nemzetség si thị うじ (udzsi) 각시씨 (kaksissi) 氐、民、氓
84 4 pára, lélegzet csi khí きがまえ (kigamae) 기운기엄 (kiungiom) 氕、氘、氚
85
(氵、氺)
4 víz suj thủy みず (mizu) (아래) 물수 (삼수변) ((are) mulszu (szamszubjon)) 永、氷、氾
86
()
4 tűz huo hỏa (hi) 불화 (연화발) (pulhva (jonhvabal) 灰、灯、灶
87
()
4 karom csao trảo つめ (cume) 손톱조 (szonthopcso) 爬、爭、爰
88 4 apa fu phụ ちち (csicsi) 아버지 (abodzsi) 爸、爹、爺
89 4 zsinór, kereszteződik jao hào こう (kó) 점괘효 (csomgvehjo) 爼、爽、爾
90
()
4 fát hasít csiang tường しょうへん (sóhen) 장수장변 (csangszudzsangbjon) 牀、牁、牂
91 4 darab, szelet piàn phiến かた (kata) 조각편 (csogakphjon) 版、牉、牌
92 4 fog, agyar ja nha きば (kiba) 어금니아 (ogumnia) 㸦、㸧、牚
93
(牜、⺧)
4 ökör, bivaly niú ngưu うし (usi) 소우 (szou) 牝、牟、牠
94
()
4 kutya csuan khuyển いぬ (inu) 개견 (개사슴록변) (kegjon (keszaszumnokpjon)) 犮、犯、犰
95 5 sötét, homályos hszüan huyền げん (gen) 검을현 (komulhjon) 玅、率、玈
96
(王、玊)
5 jáde, nefrit ngọc たま (tama) 구슬옥변 (kuszulokpjon) 玻、瑪、璧
97 5 tök, dinnye kua qua うり (uri) 오이과 (oigva) 瓝、瓞、瓟
98 5 cserép va ngõa かわら (kavara) 기와와 (kivava) 㼚、瓮、瓫
99 5 édes kan cam あまい (amai) 달감 (talgam) 甚、甜、甛
100 5 élet seng sinh うまれる (umareru) 날생 (nalszeng) 甡、產、甥
101 5 geulchilji jung (suaj) dụng もちいる (mocsiiru) 쓸용 (sszuljong) 甩、甫、甬
102 5 szántóföld tien điền (ta) 밭전 (patcson) 由、甲、申
103
()
5 feltekert ruha pi thất/sơ ひき (hiki) 짝필 (ccsakphil) 疌、疏、疎
104 5 betegség ne nạch やまいだれ (jamaidare) 병질엄 (pjongireom) 疔、疚、疝
105 5 lépések po bát はつがしら (hacugasira) 필발머리 (philbalmori) 癸、癹、発
106 5 fehér paj bạch しろ (siro) 흰백 (hinbek) 百、皀、皁
107 5 bőr pi けがわ (kegava) 가죽피 (kadzsukphi) 皯、皰、皴
108 5 tál min mãnh さら (szara) 그릇명 (kurunmjong) 盂、盃、盅
109
()
5 szem mục (me) 눈목 (nunmok) 盯、盱、盲
110 5 lándzsa mao mâu むのほこ (munohoko) 창모 (cshangmo) 矜、矞、矟
111 5 nyíl si thỉ (ja) 화살시 (hvaszalsi) 矣、知、矧
112 5 si thạch いし (isi) 돌석 (tolszok) 矸、矻、矼
113
()
5 jel, jelölés si thị/kỳ しめす (simeszu) 보일시 (변) poilsi (pjon)) 礼、礽、社
114 5 (út)nyom zsou nhựu ぐうのあし (gúnoasi) 짐승발자국유 (csimszungbaldzsagugju) 禹、禺、离
115 5 nyereség, haszon ho hòa のぎ (nogi) 벼화 (pjohva) 禿、秀、私
116 5 lyuk, barlang hszüe huyệt あな (ana) 구멍혈 (kumonghjol) 究、穸、空
117 5 (fel)áll li lập たつ (tacu) 설립 (szollip) 竑、竒、竘
118
()
6 bambusz csu trúc たけ (take) 대죽 (tedzsuk) 竺、竽、竿
119 6 rizs mi mễ こめ (kome) 쌀미 (sszalmi) 籸、籹、籽
120
()
6 selyem mi mịch/ty いと (ito) 실사 (silsza) 系、糾、紀
121 6 korsó fou phẫu ほとぎ (hotogi) 장군부 (csanggunbu) 缸、缺、缽
122
(}})
6 háló vang võng あみがしら (amigasira) 그물망 (kumulmang) 罔、罕、罘
123
()
6 juh, birka jang dương ひつじ (hicudzsi) 양양 (jangjang) 羋、羌、美
124 6 toll はね (hane) 깃우 (kiszu) 羿、翀、翁
125
()
6 öreg lao lão おい (oi) 늙을로 (nulgullo) 考、者、耆
126 6 szakáll er nhi しかして (sikasite) 말이을이 (mariuri) 耍、耎、耏
127 6 eke lej lỗi らいすき (raiszuki) 가래뢰 (karerö) 耔、耕、耖
128 6 fül er nhĩ みみ (mimi) 귀이 (küi) 耴、耵、耷
129
()
6 ecset duật ふでづくり (fudezukuri) 붓율 (puszjul) 肄、肆、肅
130
()
6 hús zsou nhục にく (niku) 고기육 (육달월) (kogijuk (juktalvol)) 肊、肋、然
131 6 miniszter csen thần しん (sin) 신하신 (sinhasin) 臤、臥、臧
132 6 saját maga ce tự みずから (mizukara) 스스로자 (szuszurodzsa) 臬、臭、臯
133 6 megérkezik cse chí いたる (itaru) 이를지 (iruldzsi) 致、臷、臺
134 6 mozsár csiu cữu うす (uszu) 절구구 (변) (csolgugu (pjon)) 臾、臿、舁
135 6 nyelv thiệt した (sita) 혀설 (hjoszol) 舍、舐、舑
136 6 szemben csuan suyễn ます (maszu) 어그러질천 (ogurodzsilcshon) 舜、舝、舞
137 6 csónak, hajó csou chu ふね (fune) 배주 (pedzsu) 舠、舡、舢
138 6 megállítás ken cấn こん (kon) 괘이름간 (kveirumgan) 良、艱
139 6 szín szö sắc いろ (iro) 빛색 (pitszek) 艳、艴、艵
140
(⺿)
6 cǎo thảo くさ (kusza) 풀초 (초두머리) (phulcsho (cshodumori) 艽、艾、芃
141 6 tigris hu とらかんむり (torakammuri) 범호엄 (pomhoom) 虎、虐、虒
142 6 rovar, féreg csung, huj trùng むし (musi) 벌레훼 (pollehve) 虬、虯、虱
143 6 vér hszüe huyết (csi) 피혈 (phihjol) 衁、衂、衃
144 6 menni, csinálni hszing hành ぎょう (gjó) 다닐행 (tanilheng) 衍、衎、衒
145
()
6 ruha, öltözék ji y ころも (koromo) 옷의 (변) (oszi (pjon)) 初、表、衫
146
(西、覀)
6 fedél, nyugat ja, hszi che ア / にし (a / nisi) 덮개 (topke) 西、要、覂
147
()
7 néz csien kiến みる (miru) 볼견 (polgjon) 規、覓、視
148
()
7 szarv csiao giác つの (cuno) 뿔각 (ppulgak) 觓、觔、觕
149
()
7 beszél jen ngôn ことば (kotoba) 말씀언 (malsszumon) 訂、訃、計
150 7 völgy ku cốc たに (tani) 골곡 (kolgok) 谹、谽、谿
151 7 bab tou đậu まめ (mame) 콩두 (khongdu) 豇、豈、豉
152 7 sertés, disznó si thỉ いのこ (inoko) 돼지시 (tvedzsisi) 豗、豚、豜
153 7 macska, borz cse trãi むじな (mudzsina) 갖은돼지시변 (kadzsundvedzsisibjon) 豺、豻、豹
154 7 kagyló bèi bối かい (kai) 조개패 (csogephe) 貞、負、財
155 7 vörös, pőre csi xích あか (aka) 붉을적 (pulguldzsok) 赦、赧、赨
156 7 rohan, szalad cou tẩu はしる (hasiru) 달릴주 (tallildzsu) 赳、赴、赶
157
()
7 láb cu túc あし (asi) 발족 (paldzsok) 趴、趵、趷
158 7 test, törzs sen thân (mi) 몸신 (momsin) 躬、躭、躰
159 7 kocsi, szekér csö xa くるま (kuruma) 수레거 (szurego) 軋、軌、軍
160 7 keserű hszin tân からい (karai) 매울신 (meulsin) 辜、辝、辟
161 7 reggel, hajnal csen thần/thìn しんのたつ (sinnotacu) 별진 (pjoldzsin 辱、農、辴
162
(}})
7 járni, gyalogolni csuo sước しんにょう (sinnjó) 갖은책받침 (책받침) (kadzsuncshekpatcshim (cshekpatcshim)) 边、巡、迂
163
()
7 város ji ấp むら (mura) 고을읍 (우부방) (kourup (ububang)) 邕、邗、邘
164 7 szesz, bor ju dậu ひよみのとり / hyominotori 닭유 / dalgyu 酊、酋、酌
165 7 (ki)választ pien biện のごめ (nogome) 분별할변 (punbjolhalbjon) 采、釉、釋
166 7 falu, mérföld li さと (szato) 마을리 (maulli 重、野、量
167
()
8 fém, arany csin kim かね (kane) 쇠금 (szogum 釓、釔、釕
168
()
8 hosszú csang trường ながい (nagai) 길장 (변) (kildzsang (pjon)) 镺、镻、镼
169 8 kapu men môn もん (mon) 문문 (munmun) 閂、閃、閆
170
()
8 domb, bucka fu phụ おか (oka) 언덕부 (좌부변) (ondokpu (csvabubjon)) 阞、阡、阢
171 8 rabszolga {{{2}}} lệ れいづくり (reizukuri) 미칠이 (micsiri 𨽻、隷、隸
172 8 veréb csuj chuy ふるとり (furutori) 새추 (szecshu) 隻、隼、隽
173 8 eső あめ (ame) 비우 (piu) 雩、雪、雯
174
()
8 kékeszöld csing thanh あお (ao) 푸를청 (phurulcshong) 靖、静、靚
175 8 rossz fej phi あらず (arazu) 아닐비 (anilbi) 靟、靠、靡
176
()
9 arc mien diện めん (men) 낯면 (nammjon) 靤、靦、靧
177 9 nyersbőr ko cách かくのかわ (kakunokava) 가죽혁 (kadzsukhjok) 靭、靮、靳
178 9 cserzett bőr vej vi なめしがわ (namesigava) 가죽위 (kadzsugü) 韌、韍、韎
179 9 póréhagyma csiu cửu にら (nira) 부추구 (pucshugu) 韰、韲、䪢
180 9 hang jin âm おと (oto) 소리음 (szorium) 竟、章、韵
181 9 levél je hiệt おおがい (ógai) 머리혈 (morihjol) 頂、頃、頄
182 9 szél feng phong かぜ (kaze) 바람풍 (paramphung) 颩、颭、颮
183 9 repül fej phi とぶ (tobu) 날비 (nalbi) 䬡、飜、飝
184
()
9 eszik, étel si thực しょく (soku) 밥식 (변) (papsik (pjon)) 飡、飢、飣
185 9 fej sou thủ くび (kubi) 머리수 (moriszu) 馗、䭫、馘
186 9 illat(os) hsziang hương においこう (nioikó) 향기향 (hjanggihjang) 馝、馞、馡
187 10 ma うま (uma) 말마 (malma) 馭、馮、馯
188 10 csont ku cốt ほね (hone) 뼈골 (ppjogol) 骫、骭、骯
189
()
10 magas kao cao たかい (takai) 높을고 (nophulgo) 髚、髛、𩫛
190 10 haj, sörény piao bưu/tiêu かみがしら (kamigasira) 터럭발 (thorokpal) 髠、髡、髢
191 10 harcol, küzd tou đấu とうがまえ (tógamae) 싸울투 (sszaulthu) 鬦、鬧、鬨
192 10 áldozati bor csang sưởng ちょう (csó) 울창주창 (ulcshangdzsucshang) 鬰、鬱
193 10 tripusz, üst li cách かなえ (kanae) 다리굽은솥력 (tarigubunszonnjok) 鬳、鬴、鬵
194 10 szellem, démon kuj quỷ おに (oni) 귀신귀 (küsingü) 鬾、魁、魂
195 11 hal ngư うお (uo) 물고기어 (mulgogio) 魟、魠、魦
196 11 madár niao điểu とり (tori) 새조 (szedzso) 鳦、鳧、鳩
197 11 lu lỗ (ro) 짠땅로 (ccsanddangno) 鹹、鹺、鹼
198 鹿 11 őz, szarvas lu lộc しか (sika) 사슴록 (szaszumnok) 麀、麁、麂
199 11 búza maj mạch むぎ (mugi) 보리맥 (borimek) 麨、麩、麪
200 11 kender ma ma あさ (asza) 삼마 (szamma) 麼、麾、黁
201 12 sárga huang hoàng きいろ (kiiro) 누를황 (norulhvang) 黈、䵍、黌
202 12 köles su thử きび (kibi) 기장서 (kidzsangszo) 黎、黏、黐
203 12 fekete hēi hắc くろ (kuro) 검을흑 (komulhuk) 墨、黓、黔
204 12 hímzés cse chỉ ふつ (fucu) 바느질할치 (panudzsilhalcshi) 黺、黻、黼
205 13 béka, kétéltű min mãnh べん (ben) 맹꽁이 (mengkkongi) 黿、鼀、鼁
206 13 háromlábú bronzüst ting đỉnh かなえ (kanae) 솥정 (szotcsong) 鼏、鼐、鼒
207 13 dob ku cổ つづみ (cudzumi) 북고 (pukko) 鼕、鼖、鼗
208 13 egér, patkány su thử ねずみ (nezumi) 쥐서 csüszo) 鼢、鼥、鼩
209 14 orr tị はな (hana) 코비 khobi) 鼽、鼾、齁
210
()
14 egyenlő csi tề せい (szei) 가지런할제 (kadzsironhaldzse) 齋、齌、齍
211 15 fog csi xỉ/sỉ (ha) 이치 (icsi) 齔、齕、齖
212 16 sárkány lung long りゅう (ryú) 용룡 jongnjong) 龏、龑、龔
213 16 teknős kuj quy かめ (kame) 거북귀 kobukkü) 䶰、龝、龞
214 17 fuvola jüe dược やく (jaku) 피리약 (phirijak) 龡、龢、龤

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bartos Huba.szerk.: Zólyomi Gábor: A kínai nyelv és írás, Ókori és keleti nyelvek és írások (html), ELTE. ISBN 9639704814. Hozzáférés ideje: 2019. július 15. 
  2. Billings, Timothy: Making Friends with the Kangxi Zidian 康熙字典: An Introduction. Middlebury College, 2007. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Endymion Porter Wilkinson. Chinese History: A Manual. Harvard Univ Asia Center, 64. o. (2000). ISBN 9780674002494 
  4. Kangxi radical-stroke order (kínai nyelven). Ministry of Education, R.O.C. (Hozzáférés: 2019. július 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]