Kagu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kagu
Rhynochetos jubatus.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Eurypgimorphae
Rend: Eurypygiformes
Hackett et al., 2008
Család: Kagufélék (Rhynochetidae)
Carus, 1868
Nem: Rhynochetos
Verreaux & Des Murs, 1860
Faj: R. jubatus
Tudományos név
Rhynochetos jubatus
Verreaux & Des Murs, 1860
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kagu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kagu témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kagu témájú kategóriát.

Rhynochetos jubatus03.jpg

A kagu (Rhynochetos jubatus) a madarak (Aves) osztályának az Eurypygiformes rendjébe tartozó faj, ezen belül a kagufélék (Rhynochetidae) családjának egyetlen élő faja.

Nemének másik faja, a síkvidéken élő Rhynochetos orarius csak szubfosszilis formában ismert. Feltehetően a szigetre betelepülő melanéz őslakók irtották ki évszázadokkal ezelőtt.

Rendszertani besorolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt a madarat és fosszilis társát, korábban a darualakúak (Gruiformes) rendjébe sorolták be, de az újabb alaktani- és DNS-vizsgálatok alapján, melyeket 2014-ben Jarvis és társai végeztek el, kitudódott, hogy a kagu és közeli rokona a guvatgém (Eurypyga helias) külön rendet alkotnak.[1][2][3]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kizárólag Új-Kaledónia területén fordul elő, ahol az érintetlen hegyvidéki erdőkben él. Ez a faj Új-Kaledónia nemzeti madara.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza 55 centiméter, testtömege 900 gramm. A kagu lekerekített szárnya, méreteit tekintve alig kisebb annál, hogy repüléshez is alkalmas legyen, ám a madár az elcsökevényesedett repülőizmai miatt mégis gyakorlatilag röpképtelen; legfeljebb némi siklásra képes, lejtőn lefelé ereszkedve. Teste zömök, tartása felegyenesedő. Piros színű erős lábával az avarban járkál, amint bejárja territóriumát, veszélyt érezve pedig gyors iramú futással menekül. A felnőtt madarak nagy, piros szeme alkalmassá teszi őket arra, hogy az erdei félhomályban is jól lássanak. Az öregek tollazata világosszürke vagy majdnem fehér, szárnyukon fekete szalag húzódik, mely dürgéskor szembeötlő. A fiókák és a fiatalok rejtőszínezetűek, barnák és szürkék, finom, sötét szalagozással.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az avarban keresi táplálékukát: főként ezerlábúakat, puhatestűeket, férgeket, rovarokat, kisebb gyíkokat fog. A táplálékot kereső madár merev tartással figyel zsákmányára, majd fejének gyors mozdulatával kapja azt el. Ritkábban az avarban is kapar, sőt csőrével a talajba leásva is keresgél.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összetartozó pár kora reggel kettősben előadott kiáltozással hirdeti, hogy territóriuma foglalt. Olykor ezek az ismételt hangok kakaskukorékoláshoz vagy fiatal kutya távoli ugatásához hasonlóak. A költési időszak júniustól decemberig tart. Fészekalja mindössze egy tojásból áll, melyet egyszerű, összekapart levelekből álló fészkébe rak le a talajon. A kotlási idő 33-37 napig tart; mintegy 24 órás váltásokkal mindkét szülő kotlik. A fióka mintegy háromnapos kora után már elhagyja a fészket. Mindkét szülő eteti és éjszakára rajta ülnek, egészen hathetes koráig. A felnőtt madarak hosszú életűek, fogságban gyakran elérik a 20 éves kort is és a szabad természetben is elélhetnek 15 évig.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a kagu elterjedése csupán Új-Kaledónia érintetlen erdeire szorítkozik, állományai elég sérülékenyek.

Korábban gyakran befogták, hogy a díszállatpiacon értékesítsék. A nikkelbányászat miatt végrehajtott erdőirtások következtében élőhelyei is zsugorodtak. Manapság a kutyák jelentik rájuk nézve a legsúlyosabb veszélyt: elkapják és megölik a fiatal madarakat.

Az 1980-as évek közepére a szabad természetben élő egyedek száma nagyjából 50 egyedre csökkent. A táplálékkonkurens, betelepített számbárszarvas és a fiatal madarakra veszélyes, elvadult disznók és kutyák következetes irtása, valamint az erdőirtások mérséklése és az illegális állatkereskedelem visszaszorítása következtében a faj állományai erősödni kezdtek. A 2006 decemberi állományfelmérés alapján nagyjából 1000 madár élhet a szigeten. Ezek egyharmada a Parc Riviere Bleue természetvédelmi területen él.

Szerencsére a kagu jól tartható és szaporítható fogságban, így a vad populációt már zárt térben nevelt egyedekkel is lehet erősíteni.

Rendszertani helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kagu a németországi Walsrode Madárparkban

A kagu eléggé különálló faj az Eurypygiformes rendjén belül. Közeli rokon fajai Új-Kaledóniától messze fordultak elő. Közelebbi rokonai közül mára egyetlen faj van életben, a neotrópusi faunaterületen élő guvatgém (Euryga helias), mely Közép- és Dél-Amerika nedvesebb területein honos.

Kihalt rokonai közül a Messelornis nembe sorolt madarak már régen kihaltak. Egyik fajuk fosszlizálódott maradványait Németországban, Messel közelében találták meg. Ez a faj nagyjából 50 millió évvel ezelőtt élt. Az Aptornis nembe sorolt két faj Új-Zéland területén élt és röpképtelen volt. E fajok az Új-Zélandra betelepülő maori őslakosok vadászatának estek áldozatul és nagyjából a 13. században haltak ki végleg.

E fajok valamennyien egy ősi leszármazási vonal utolsó maradványai és a többi rokonuk a később kialakul madárfajokkal vívott evolúciós közdelemben alulmaradva pusztult ki. Felmerült, hogy egymástól távoli élőhelyeiket nem repülve érték el (mivel valamennyien gyenge röpképességűek vagy röpképtelenek), hanem a struccalakúak rendjébe tartozó fajokhoz hasonlóan a kontinensek vándorlása miatt sodródtak egymástól oly messzire.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
  2. Hackett, Shannon J. (2008. június 27.). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609. Hozzáférés ideje: 2008. október 18.  
  3. Fain, Matthew G. & Peter W. Houde|Houde, Peter (2004)"Parallel radiations in the primary clades of birds." Evolution (journal)|Evolution 58(11): 2558-2573. doi:10.1554/04-235 PMID 15612298

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kagu című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]