KF–21 Boramae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
KF–21 Boramae
A KF–21 prototípusa
A KF–21 prototípusa

Névadóhéja (taxon)
Funkciómulti-role combat aircraft
Gyártó
  • Korea Aerospace Industries
  • Indonesian Aerospace
TervezőAgency for Defense Development
Sorozatgyártás2026-tól
Gyártási darabszám120+ (tervezett)

Személyzet1 fő
Méretek
Hossz16,9 m
Fesztáv11,2 m
Magasság4,7 m
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg11800 kg
Üzemanyag6000 kg
Fegyverterhelés7700 kg
Max. felszállótömeg25600 kg
Hajtómű
HajtóműGeneral Electric F414-GE-400
TolóerőUtánégető nélkül:
2x 57,8 kN
Utánégetővel:
2x 97,9 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség2200 km/h
Hatótávolság1000 km
A Wikimédia Commons tartalmaz KF–21 Boramae témájú médiaállományokat.

A KF–21 Boramae egy dél-koreai fejlesztésű alacsony észlelhetőségű vadászrepülőgép. A kéthajtóműves repülőgép főbb rendszerei szinte mind hazai fejlesztésűek vagy külföldi rendszerek helyben gyártott licencváltozatai. Ez kiemelt fontosságú volt a fejlesztők számára azért, hogy más ország ne korlátozhassa annak exportját. A még fejlesztés alatt álló típus a későbbiekben belső fegyvertérrel lesz felszerelve, amely az F–35-öshöz hasonló ún. ötödik generációs vadászbombázó repülőgépek egyik fő jellemzője. Ennek köszönhetően jelentősen továbbcsökken majd az észlelhetősége.[1][2][3]

A program finanszírozásában Indonézia és az Egyesül Arab Emirségek is részt vesz, így várhatóan Dél-Korea mellett ezek az országok is rendszeresítik.

Fejlesztés története[szerkesztés]

2001-ben Kim Dae-Jung elnök 2015-ben bejelentette az őslakos vadászrepülőgép fejlesztését és bevetését. A cél az volt, hogy egy "4,5 genreációs" vadászrepülőgépet hozzanak létre a kiöregedő F-4 és F-5 vadászgépek leváltására. Mindezt a dél-koreai ipar lehető legnagyobb arányú bevonásával, az exportot potenciálisan korlátozó külső szereplők szerepének minimálisra korlátozásával érjék el. Bár a KF-21 hordoz bizony alacsony észlelhetőségű (köznyelvben "lopakodó") repülőgépekre jellemző vonásokat, de ezek nem érik el az 5. generációs vadászrepülőgépek szintjét illetve nem is volt elvárás a Dél-Koreai Légierő részéről, amely mint egy 120 ilyen repülőgépet terez rendszerbe állítani. A fejlesztési programba Indonéziát illetve más országokat is bevontak, amelyek elsősorban mint pénzügyi befektető és jövőbeni rendszeresítő vesznek részt.

2010-ben jóváhagyta a Védelmi Felvásárlási Program Promóciós Bizottsága a KF-X Projekt alapstratégiáját

2011-12 között zajlott a megvalósíthatósági tanulmány a Védelmi Fejlesztési Ügynökség szervezésében, prototípus-fejlesztő cégként a KAI és a LIG Next 1 közreműködésével.

2015-ben a vezető projektcég kiválasztásra került és az ún. EMD (mérnöki, gyártási és fejlesztési) programra vonatkozó szerződést megkötötték.

2016 Program hivatalos kezdete

2018-19 között befejeződött az előzetes tervezési felülvizsgálat (PDR) akár csak a kritikus tervfelülvizsgálat is (CDR - Critical Design Review) elkészült.

2020-ban megkezdődött az első prototípus végső összeszerelése, amely 2021-ben bemutatásra került a nagyközönségnek

2022 júliusában megtörtént az prototípus első repülése

2023-ban a KF-21 először lépte a hangsebességet illetve először végeztek leválasztási teszteke Meteor és IRIS-T rakétákkal, amelyek a vadászgép fő légiharc-fegyverzetét adják majd.

2024-ban tervezik elkezdeni a KF-21 sorozatgyártását.

Típusváltozatok[szerkesztés]

Block 1 - Az első 40 repülőgép kifejezetten légiharcra optimalizált változat lesz korlátozott levegő-föld támadó képességgel. Ezek e gépek a tervek szerint 2028-ig kerülnek átadásra a Koreai Légierő számára.[4]

Block 2 - teljes értékű vadászbombázó, amelyből 80 darabot terveznek legyártani a Koreai Légierő számára 2030-ig.[4]

Block 3 - belső fegyvertérrel és még alacsonyabb észlelhetőséggel rendelkező továbbfejlesztett változat, amely egyelőre csak terv szintjén létezik és fejlesztése 2028 után kezdődhet el.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]