Kęty
| Kęty | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Vajdaság | Kis-lengyelországi | ||
| Járás | oświęcimi | ||
| Irányítószám | 32-650 | ||
| Körzethívószám | (+48)33 | ||
| Rendszám | KOS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 18 067 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 780,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 315 m | ||
| Terület | 23,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kęty weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kęty témájú médiaállományokat. | |||


Kęty (németül Kenty) lengyel város a Kis-lengyelországi vajdaságban, az oświęcimi járásban. 1975-1998 között a Bielskói vajdasághoz tartozott. 2021-es adatok szerint a város lakossága 18 067 fő volt. Kęty ipari-kereskedő jellegű város.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kis-Beszkidek (Beskid Mały) lejtőjén, a Soła folyó völgyében, a Bielsko-Biała-ból Krakkóba vezető út mentén Kozy és Andrychów között, a kárpátaljai klímaövezetben épült.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kęty 1277 óta rendelkezik városi jogokkal, de a település története sokkal régebbi időkre nyúlik vissza.
A város legragyogóbb fejlődése a Jagellók alatt következett be, amikor Kęty királyi birtok, majd később a királyné birtoka lett, és a városi tanácstagok a királynak pénzkölcsönt adtak. Megfordult itt Sobieski János lengyel király huszárjaival, amikor Bécs alá meneteltek, Józef Poniatowski herceg a lipcsei csata előtt, a novemberi felkelés és a januári felkelés résztvevői, valamint a lengyel légió I. brigádja Józef Piłsudski parancsnoksága alatt. Kęty legismertebb személyisége a város védőszentje, Kenty szent János.
1867-ben Franciszek és Edward Zajączek és Karol Lankos megalapították Kęty első posztógyárát.
Kętyben és a közeli Czaniecben lakott a Wojtyła család, II. János Pál pápa családja.
A város központja a középkori piactérrel, valamint a körülötte elhelyezkedő utcák és XIX. századi házak műemléki védelem alatt áll. Figyelemre méltó a román plébániatemplom, a Kanty szent János templom (1644-1648) és a ferences kolostor (XVII-XVIII. század).
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Wyższa Szkoła Nauk Ekonomicznych i Społecznych w Kętach (Gazdasági és társadalomtudományi főiskola)
- Powiatowy Zespół nr 11 Szkół Ogólnokształcących im. St. Wyspiańskiego (Járási általános és középiskola)
- Zespół szkół podstawowo gimnazjalnych nr 3 w Kętach- Podlesiu im. Bohaterów Westerplatte (3. sz. gimnázium)
Sportélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- MKS TEMPO Kęty
- T.S. Hejnał Kęty
- Sokół Kęty
- Plébánia diákegyesülete
- Iskolaközi diák sportegyesület "Kęczanin" Kęty
- Fedett uszoda
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A város hivatalos honlapja
- Kęty archív oklevelekben Archiválva 2006. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ "bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011212313044-0924365?var-id=1639616&format=jsonapi". Hozzáférés: 2022. október 4.
