Kút utca
| Kút utca (Bulevardul 15 Noiembrie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Románia |
| Település | Brassó |
| Városrész | Bolonya |
| Létrejötte | 16. század |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 570 m |
| Hossza | 1,5 km |
| Távolság a központtól | 1,2 km |
| Elhelyezkedése | |
 Kút utca
Pozíció Brassó térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 50″, k. h. 25° 36′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 50″, k. h. 25° 36′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kút utca témájú médiaállományokat. | |
A brassói Kút utca (románul: Bulevardul 15 Noiembrie, németül: Brunnengasse) egyike Bolonya városnegyed két fő sugárútjának (a másik a Vasút utca – Bulevardul Iuliu Maniu, Bahnhofstrasse). Főként kétszintes, 19. századi lakóházak szegélyezik; sokuk magyar szecessziós stílusú, mivel Bolonyát a 20. századig túlnyomóan magyarok lakták.
Elnevezése[szerkesztés]
1519-ben Dy schwarcze gasz yn der Blumanaw (a Fekete utca folytatása Bolonya felé) néven jegyzik. A Kút utca nevet az utcában található kutaknak köszönhette; legelőször 1595-ben utalnak így rá (Brongas és Beim Brunnen). 1764-ben neve Blumen Auer Brunnen Gasse, 1887-ben Brunnengasse.[1] Tatrosy György 17. századi krónikaíró „Balogh utcának” nevezte, mivel a Balogh (Bolok, Bollog) család számos tagja lakott itt.[2]
A román hatalomátvétel után, 1926-tól hivatalos neve Calea Victoriei (Győzelem útja), 1947-től Bulevardul V. I. Lenin, majd 1991-től Bulevardul 15 Noiembrie.[1] Ez utóbbi név az 1987. november 15-i brassói felkelésre utal.
Története[szerkesztés]
Bolonya középső része – a Kút utca és a Vasút utca területe – volt a városrész legkésőbb beépült helye.[3] E két utca közül a Vasút utca volt a fő sugárút, a Székelyföld és Moldva felé tartó forgalmas kereskedelmi útvonal kezdete; az ezzel párhuzamos Kút utca csak a 16. században kezdett kialakulni (korábban legelők, mezők voltak itt), és egészen a 19. századig zsákutca volt, mely a jelenlegi Egres utcánál (Agrișelor, Egrischgasse) ért véget.[4] A késői beépítésnek köszönhetően itt nagyobbak, szellősebbek a telkek, szemben a középkorban benépesült Mártonhegy és Csigadomb kis, zsúfolt parcelláival.[5]
A 19. század második felében Brassó iparvárossá fejlődött, a gyárak legtöbbjét pedig Bolonyában és az azon túli területeken létesítették. A Kút utcában kapott helyet a Schiel gépgyár (később Hidromecanica).[6] 1892-től az utca mentén haladt a Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal, melyet 1960-ban számoltak fel.[7] 1987-ben a Kút utca északkeleti részén számos házat elbontottak, hogy tömbházakat, parkot és egy „közigazgatási központot” (centru civic) létesítsenek. A rombolásnak számos régi, értékes ház áldozatul esett, például Folosea iparos 1930-ban épített neobizánci palotája.[8]
Leírása[szerkesztés]
Délnyugat-északkelet irányban húzódó 1,5 kilométer hosszú, autók számára három (egyes helyeken négy-hat) sávos, egyirányú út. A Fekete utca és a Rezső körút folytatásaként indul a városközpont közeléből, északkeleti határa pedig a Bukaresti út–Toamnei–Zizinului kereszteződés. A Kút utca kezdeti (központ felőli) része ma is őrzi a 19. századi Bolonya arculatát, és több magyar szecessziós stílusú épület látható.
Északnyugati házsor[szerkesztés]
- 15. 18. századi lakóház, az utca egyetlen műemlékként nyilvántartott épülete.[9]
- 19. Szecessziós ház, a bejárat felett magyar felirattal.[10]
- 23. A „kakasos ház”, földszintes szecessziós épület.[11]
- 29. Szent György ortodox templom, 1909-ben építette saját lakóházaként Karácson Endre magyar királyi főmérnök. 1934-ben ortodox templomnak nevezték ki.[12]
- 33. Több, mint egy évszázadon keresztül gyógyszertár működött itt (a 20. század első felében Eichhorn, tulajdonosa neve után),[13] egészen 2016-ig, mikor is kávézó költözött az üzlethelyiségbe.[14] A részleges hőszigetelés és egyes díszítőelemek (torony, tetőidom) elbontása építészetileg tönkretette az épületet.
- 45. Törvényszék, eredetileg a magyar csendőrség épületeként emelték 1895-ben. Mivel Brassó a Monarchia határvárosa volt, számos katonai épület kapott helyet a városban (a Kút utca környékén még volt egy laktanya és egy katonai kórház).[15] 1964-ben költözött ide a Törvényszék, mely korábban az Igazságügyi palotában volt.[16]
- Közigazgatási központ, park, kereszteződés a Vasút utcával.
- 67. Mennybemenetel ortodox fatemplom, az 1990-es években építették.[17]
Délkeleti házsor[szerkesztés]
- 30. A 20. században itt volt az ismert Vári-cukrászda, amelyet még Ștefan Baciu is megemlített írásaiban.[10]
- 46. Karácson Endre által tervezett, 1909-ben emelt igen szép szecessziós díszítésű épület.[11][12]
- 48. Scherg-ház, a Gábory-fivérek által tervezett díszes, szecessziós épület, melyet 1911-ben eredetileg a Wilhelm Scherg posztógyár alkalmazottai számára emeltek (sokan helytelenül Gábony főerdész nevéhez kötik, összetévesztve a Gábory névvel).[12] Domborművének felirata Arhitectura Mater Artium.[10]
- Az úgynevezett Patria-tér sarkán katonai laktanyaépület áll, melyet jelenleg a román hegyivadász alakulat Sarmizegetuza dandárja használ. L alakú kétszintes épület, 1892-ben épült mint Magyar Királyi Honvédlaktanya.[18]
- 52. Szecessziós díszítésű épület, 1907.[11]
- 78. 1910–1912 között itt épült fel a Schiel gépgyár új épülete az 1880-ban alapított cég számára. A kommunista államosítás után Strungul majd Hidromecanica lett a neve.[6] 2015-ben csődbe ment; az épületet lebontották és 2020-ban itt nyílt meg az AFI pláza.[19]
- 96–102. Primăverii, 1958–1961 között épült tömbháznegyed és élelmiszer-üzletek (a köznyelvben La Trei Alimentare).[20]
Képek[szerkesztés]
-
A 15. szám alatti műemlék ház -
A „kakasos ház” -
A Scherg-ház -
A törvényszék (régen csendőrség) épülete -
Magyar felirat: Isten hozott
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Pavalache 495. o.
- ↑ Mátyás Pál: Adatok Tatrosy György krónikaíróról és Coronaeus Vaska Lőrincről. Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, X. évf. (1990) 310. o. ISSN 0230-8495
- ↑ Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum, 8. o. (1928)
- ↑ Philippi, Maja. Kronstadt (német nyelven). Brassó: Aldus, 72–74. o. (2006). ISBN 9789737822154
- ↑ Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch. Brassó: Wilhelm Hiemesch, 22–23. o. (1934)
- ↑ a b Pavalache 433. o.
- ↑ Aldea 218–221. o.
- ↑ Aldea 304. o.
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ a b c Pestrea Suciu, Steluța. Străzi, case, oameni din Brașov (román nyelven). Brassó: Foton, 285–289. o. (2011). ISBN 9789737641700
- ↑ a b c Actualizare PUG al Municipiului Brașov. Universitatea Ion Mincu (2011)
- ↑ a b c Gruia Hilohi építész közlései
- ↑ Eichhorn, Albert. Forum Kronstadt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
- ↑ Cafeteca Patria. Zile și Nopți. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
- ↑ Pavalache 456. o.
- ↑ Balázs János; Petki Judit. Kő kövön Brassóban. Csíkszereda: Brassói Lapok, 233–235. o. (2005). ISBN 9739777524
- ↑ Biserica Înălțarea Domnului. Protopopiatul Brașov. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
- ↑ Pavalache 456. o.
- ↑ AFI Europe a deschis mall-ul de 45.000 mp. Economica, 2020. október 25. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
- ↑ Aldea 148. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ Pavalache: Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International (2015). ISBN 9789737706355
.svg){kind=small}