Körmendi Zoltán
| Körmendi Zoltán | |
| Született | Frim Zoltán 1898. június 10. Budapest |
| Elhunyt | 1944 (45-46 évesen) gunskircheni koncentrációs tábor |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Weisz Julianna (h. 1919–1921) Fenyő Borbála (h. 1925–?) |
| Szülei | Frim Gyula Schöntag Franciska |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Körmendi Zoltán, született: Frim Zoltán[1] (Budapest, 1898. június 10.[2] – Gunskirchen, 1944[3]) költő, író, publicista.
Élete
[szerkesztés]Budapesten született Frim Gyula (1860–1940)[4] déli vasúti hivatalnok és Schöntag Franciska fiaként.[5] Apai nagyszülei Frim Ferenc tímár és Kohn Róza, anyai nagyszülei Schöntag Salamon szállító-és bérkocsi tulajdonos és Frankel Rozália voltak. Beiratkozott az egyetem jogi karára, de azt nem végezhette el. A Tanácsköztársaság eseményeiben a közoktatási népbiztosság munkatársaként, majd fegyverrel is részt vett. Ezért utóbb letartóztatták és kitiltották az ország egyetemeiről. Hivatalnok lett, közben verseket, szépprózát, szociográfiát írt és szerepet vállalt a munkásmozgalomban, többek között az illegális Vörös Segély tevékenységében.
1919-ben Budapesten házasságot kötött Weisz Salamon Zsigmond és Lőwy Zelma lányával, Juliannával.[6] Első felesége 1921-ben Budapesten elhunyt.[7] 1925. március 25-én házasságot kötött Fenyő József és Scheiber Gizella lányával, Borbálával.[8]
Az 1930-as években – egy szociográfiai írása tanúsága szerint – „Több mint tizenötezer családlátogatást végzett és legalább háromezer család életébe kapcsolódott. (Budapesti ínségesek és deklasszáltak életébe.)”[9] Írásai megjelentek a 100%, a Népszava, a Válasz, a Szép Szó című baloldali orgánumokban, valamint a vajdasági Kalangya című folyóiratban.
1943-ban behívták munkaszolgálatra, majd sorstársaival együtt az 1945 áprilisában megnyitott gunskircheni koncentrációs táborba került. Oda általában Mauthausenből vagy közvetlenül a határon kialakított német kényszermunkatáborokból vitték, illetve hajtották gyalogmenetben a foglyokat. Körmendi Zoltán a gunskircheni táborban vagy – Szita Szabolcs könyve szerint[10] – a közeli Hörsching hadikórházában halt meg, a tábor felszabadítása (1945. május 4–5.) után.
Életében három könyve jelent meg: egy verseskötete és egy novelláskötete, valamint egy ifjúsági regény fordítása jelent meg. 1933-ban írt Most már mindent megbocsátok Máriának című regénye csak 1963-ban, összegyűjtött műveinek kiadásában látott napvilágot.
Munkái
[szerkesztés]- Tükörcserepek (novellák, Budapest, 1934)
- Regény helyett (versek, Budapest, 1936)
- Tirili útja a világ körül (Fritz Rosenfeld ifjúsági regényének fordítása, Budapest, 1933)[11]
- Nagyvárosi képeskönyv (összegyűjtött írások, szerk. Lénárt Éva, Budapest, 1963)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Körmendi Zoltán. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. november 23.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári születési akv. 544/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
- ↑ A lexikon és a PIM 1944-es adata tévedés lehet, hiszen a tábort 1945 tavaszán nyitották meg.
- ↑ Frim Gyula halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 419/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
- ↑ Frim Gyula és Schöntag Franciska házasságkötési bejegyzése a szombathelyi polgári házassági akv. 122/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
- ↑ Frim Zoltán és Weisz Julianna házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1222/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
- ↑ Frim Zoltánné Weisz Julianna halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1001/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
- ↑ Frim Zoltán és Fenyő Borbála házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 150/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
- ↑ Körmendi Zoltán: Budapesti bérkaszárnya Szép Szó, 1937. Forrása: EPA, Budapesti Negyed 10. (2002/1-2)
- ↑ Szita Szabolcs. Halálerőd (A munkaszolgálat és a hadimunka történetéhez 1944–1945). Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 225. o. (1989). ISBN 963 09 3380 2
- ↑ Friedrich Feld Tirilin reist um die Welt című könyve (Leipzig, 1931) Fritz Rosenfeld álnév alatt jelent meg.
Források
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Gereblyés László: Körmendi Zoltán In: Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947 (152. o.)
- szerk.: Szabolcsi Miklós: A magyar irodalom története (6. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 763. o.. ISBN 963 05 2307 8 6. kötet (1966). Hozzáférés ideje: 2014. december 22.
További információk
[szerkesztés]- Körmendi Zoltán: Kritika a kritikáról[halott link] Kalangya, IV. évfolyam (1935. május)
- Körmendi Zoltán: Budapesti bérkaszárnya EPA, Budapesti Negyed 10. (2002/1-2). Eredeti megjelenés: Szép Szó, IV. kötet, 1937. 11. füzet, 64-67. old.; IV. kötet, 2. füzet (12.), 1937. március, 161-170. old.