Kígyófejű hal
| Kígyófejű hal | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Mérsékelten fenyegetett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Erpetoichthys calabricus Smith, 1865 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kígyófejű hal témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyófejű hal témájú médiaállományokat és Kígyófejű hal témájú kategóriát.
|
A kígyófejű hal vagy afrikai sokúszós angolna (Erpetoichthys calabaricus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sokúszóscsuka-alakúak (Polypteriformes) rendjébe és a sokúszós csukafélék (Polypteriformes) családjába tartozó faj Erpetoichthys nemének egyetlen képviselője. A nemzetség neve a görög erpeton (csúszó-mászó) és ichthys (hal) szavakból származik. A nemzetség Calamoichthys néven is ismert.[1]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Afrikában, Nigéria és a Kongó medencéjében honos, Ázsiában is igen elterjedt. Lassan folyó, sós vagy langymeleg (22-28 °C) vízben él. Tüdejével szükség esetén a légköri levegőt is hasznosítja (tehát túlélhet akkor is, amikor a víz oldott oxigéntartalma lecsökken), olyannyira, hogy egy ideig a szárazon is életben maradhat. Éjszakai ragadozó, főként gyűrűsférgeket, laposférgeket, rákokat és rovarokat eszik.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza a 90 centimétert is elérheti. Alakja igen hasonlít a vízisiklóéhoz, főleg a kopoltyúk különböztetik meg őket. Testszíne változó árnyalatú sötétbarna egészen a világosbarnáig.[2]
Akváriumi tartása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mutatós akváriumi hal. Békés, ugyanakkor kíváncsi természetű. Nagy termete ellenére kisebb lakótársai az élelemért vagy lakótérért vívott küzdelemben sokszor háttérbe szorítják. Különleges figyelmet kell fordítani az akvárium lefedésére, mert a kígyófejű hal hajlamos a víz felszínén siklani, és időnként felugorva ki is ugorhat az akváriumból.
Bár éjszakai életet él, napközben könnyen előcsalogathatjuk egy kis étellel. Erre kiváló a tubifex vagy lumbricina.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2011. december 28..
- Fishbase.org
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ L. Fishelson, Zoology, renewed and corrected ed. 1984, Hakibutz Hameuchad Pub. House, Israel 1984. Vol II, p.126 (Hebrew)
- ↑ A kígyófejű hal
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Reedfish című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.