Kéz-láb-száj betegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nem összetévesztendő a patás állatok száj- és körömfájás megbetegedésével

Kéz-láb-száj betegség
Vörös foltok és kiütések kéz-láb-száj betegségben szenvedő gyerek szája körül
Vörös foltok és kiütések kéz-láb-száj betegségben szenvedő gyerek szája körül
Osztályozás
BNO-10B0840
Főbb tünetekkiütés
DiseasesDB5622
MedlinePlus000965
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéz-láb-száj betegség témájú médiaállományokat.

A kéz-láb-száj betegség gyakran előforduló fertőző betegség, melynek kórokozója többféle enterovírus is lehet.[1] Általában lázzal és levertséggel kezdődik,[1] amit egy-két nappal később a tenyéren, talpon, szájban és száj körül (néha a fenéken és az ágyékon) jelentkező piros kiütések, foltok, hólyagok követnek.[2][3][4][5][6] A lappangási idő többnyire 3-6 nap.[7] A kiütések 3-7 nap alatt maguktól elmúlnak.[8] Ritkán előfordulhat néhány héttel később a kéz- vagy lábkörmök leválása, de azok idővel visszanőnek.[9]

Leggyakoribb kórokozója a coxsackievírus A16, a második leggyakoribb pedig az enterovírus 71;[10] de más törzsek is okozhatják.[10][11] A fertőzés fizikai kontaktussal, cseppfertőzéssel, ürülék közvetítésével,[12] szennyezett tárgyak érintésével terjed.[12] A tünetmentes fertőzöttek is terjeszthetik a betegséget.[1] Állatról emberre (vagy fordítva) nem terjed.[12] A diagnózist általában a tünetek alapján állapítják meg;[13] de a torokváladékból vagy ürülékből a vírus is kimutatható.[13]

A betegség a legtöbb esetben magától, tünetmentesen gyógyul a fertőzéstől számított 7-10 napon belül,[12] specifikus kezelésre nincs szükség.[8] A vírus ellen gyógyszer vagy oltóanyag nem áll rendelkezésre, bár az utóbbi előállítására folynak kísérletek.[14][15] A láz és fájdalmas kiütések tüneti kezelésére láz- és fájdalomcsillapítók adhatók.[16] A betegség az esetek döntő többségében enyhe lefolyású, esetleg ha a beteg gyerek hosszabb ideig nem hajlandó inni, a kiszáradás elkerülésére folyadékpótlásra lehet szükség.[17] Nagyon ritka szövődményként agyhártya- vagy agyvelőgyulladás jelentkezhet.[9]

A kéz-láb-száj betegség az egész világon elterjedt.[18] Leggyakrabban tavasszal, nyáron és ősszel jelentkezik a bölcsődékben és óvodákban, helyi járványok formájában.[4][18] Jellemzően öt év alatti gyerekeket betegít meg, de esetenként felnőttek is elkaphatják.[4][1]

A betegséget 1957-ben írták le Kanadában és Új-Zélandon,[19] nevét 1960-ban kapta.[20][21]

Tünetei[szerkesztés]

A kéz-láb-száj betegség leggyakoribb tünetei a láz, hányinger, hányás, levertség, fáradtságérzet, étvágytalanság; a kisgyerekek esetében nyűgösség. Egy-két nappal a láz jelentkezése után torokfájás és a száj belsejében (főleg a nyelven, kemény szájpadon, ínyen), a száj körül; majd a tenyéren, a talpon, és néha a fenéken vörös foltok, hólyagok formájában kiütések is jelentkeznek.[22][23] A kiütések fájdalmasak lehetnek, de a gyerekek esetében csak ritkán viszketnek, de a felnőtteknél igen erős viszkető érzés társulhat hozzájuk. A száj és orr körüli kiütések fájdalmas hólyagokká, fekélyekké fejlődhetnek.[4][19][24] A fertőzés általában 7-10 napon belül magától elmúlik.[19] A legtöbb esetben enyhe lefolyású, de ritkán olyan szövődmények is felléphetnek, az agyhártya- és agyvelőgyulladás, valamint a gyerekbénuláshoz hasonló neurológiai tünetek.[25]

  • Kiütések a tenyéren
    Kiütések a tenyéren
  • Kiütések egy 36 éves férfibeteg tenyerén és talpán
    Kiütések egy 36 éves férfibeteg tenyerén és talpán
  • Kiütések a talpon
    Kiütések a talpon

Kórokozója[szerkesztés]

A betegséget a picornavírusok családjába tartozó fajok okozzák; leggyakrabban a coxsackievirus A16 és az enterovírus 71.[10] Ritkábban más coxsackievírusok ((A2-A8, A10, A12, A14; leginkább az A6 és A10) vagy enterovírusok is kiválthatják.[10][11]

Terjedése[szerkesztés]

A kéz-láb-száj betegség igen fertőző. Testnedvekkel (nyál, orrváladék), a hólyagok tartalmával, fizikai érintkezéssel, vagy ürülékkel terjed, de átadható köhögés okozta cseppfertőzéssel is. A beteg a tünetek elmúlását követően még napokig vagy hetekig fertőzhet.[12] A vírus a száj vagy a vékonybél nyálkahártyáján át jut a szervezetbe. A bölcsődékben és óvodákban, ahol pelenkát cserélnek, a gyerekeket bilire szoktatják és akik a kezüket gyakran veszik a szájukba, különösen hatékonyan tud terjedni.[24]

Diagnózis[szerkesztés]

A diagnózis felállításához többnyire elegendő a tünetek vizsgálata.[19] Kétely esetén a torokváladékból vagy az ürülékből kimutatható a vírus.[19] A fertőzéstől a tünetek jelentkezéséig általában 3-6 nap telik el.[7] Mint más fertőző betegségeknél is, a korai diagnózissal és a betegek elkülönítésével lehet leghatékonyabban megelőzni a lokális járványokat.[26] Leginkább a bárányhimlővel és a herpanginával téveszthető össze.

Megelőzés[szerkesztés]

A vírus terjedésének megelőzésére kerülni kell a fizikai érintkezést a betegekkel, a gyerekeket nem szabad közösségbe vinni, fertőtlenítei kell a potenciálisan szennyezett felületeket, alaposan el kell mosni a használt evőeszközöket, gyakran és alaposan kell kezet mosni.[19][27] A csescemők esetében az anyatejes táplálás csökkenti a súlyos tünetek fellépésének esélyét (bár a fertőzését nem).[28]

Vakcina[szerkesztés]

Kínában 2015-ben enterovírus 71 elleni oltóanyagot hoztak forgalomba.[29]

Kezelése[szerkesztés]

Hólygos kitüések a száj belsejében

A kéz-láb-száj betegség ellen nincs specifikus gyógymód, rendszerint magától elmúlik.[19] A kezelés a tünetek enyhítésére korlátozódik. A láz ellen lázcsillapító, a kiütések okozta fájdalom enyhítésére fájdalomcsillapító gyógyszerek használhatók. A beteg ezután immunissá válik az adott kórokozóra, de egy másik vírus miatt újból kialakulhat nála a megbetegedés.

Szövődmények[szerkesztés]

A vírusfertőzés szövődményei igen ritkák, de kórházi kezelést igényelnek. Az enterovírus 71-fertőzés általában némileg súlyosabb lefolyású és gyakrabban vált ki neurológiai vagy kardiológiai szövődményeket, mint a coxsackievírus A16.[19] A vírusos agyhártyagyulladás tünetei a láz, fejfájás, nyakmerevség, hátfájás.[11][19] Lefolyása általában enyhe és kezelés nélkül is elmúlik, de egyes esetekben kórházi felügyeletre lehet szükség. A potenciálisan súlyos komplikációk közé tartozik az agyvelőgyulladás és az izomgyengeség/bénulás;[23][19] nem neurológiai jellegű szövődmények közé pedig a szívgyulladás, tüdővizenyő és tüdővérzés.[11]

Néha 4-8 héttel a fertőzés után leválik a beteg kéz- vagy lábujjkörme. Ennek mechanizmusa nem ismert, de a levált köröm ezután kezelés nélkül is visszanő.[7][30]

Az enyhe szövődmények közé számítható a bőrhámlás a kezeken és lábakon, valamint a kiszáradás, amikor a beteg gyerek a szájában levő kiütések miatt nem hajlandó inni vagy enni.[31]

Epidemiológia[szerkesztés]

A kéz-láb-száj betegség leggyakrabban a tíz év alatti gyerekeket érinti,[7][19] de jellemzően inkább az öt év alattiakat. Felnőttek is elkaphatják, tüneteik eléggé változatosak lehetnek.[24] Általában lokális kisebb járványokban fordul elő, tavasztól őszig.[10] A meleg és a páratartalom feltehetőleg segíti a terjedését.[28] Egy tajvani vizsgálat szerint a fertőzöttek 70%-a tünetmentes marad.[32] Falvakban gyakoribb mint a városokban, de előfordulását befolyásolja a higiénés előírások betartása és a szociális viszonyok is.[33]

Kínában 2010-ben 1,6 millió, 2011-ben 1,3 millió, 2012-ben 1,5 millió esetet regisztráltak, 430-530 halálesettel.[34][35] 2011-ben Kaliforniában a coxsackievírus A6 okozott járványt, ahol a körömleválás gyakoribb volt a szokásosnál.[36]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Hand Foot and Mouth Disease. CDC , 2015. augusztus 18. [2016. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
  2. ↑ Stomatitis vesiculosa epidemica DrDiag
  3. ↑ Mi is az a kéz, láb, száj betegség? PatikaPlus
  4. ↑ a b c d (2013) „Coxsackievirus A6 and Hand, Foot, and Mouth Disease: Three Case Reports of Familial Child-to-Immunocompetent Adult Transmission and a Literature Review”. Case Reports in Dermatology 5 (2), 203–209. o. DOI:10.1159/000354533. PMID 24019771.  
  5. ↑ (2010) „Clinical features, diagnosis, and management of enterovirus 71”. Lancet Neurology 9 (11), 1097–1105. o. DOI:10.1016/S1474-4422(10)70209-X. PMID 20965438.  
  6. ↑ (2003. augusztus 1.) „Hand, foot and mouth disease.”. Australian Family Physician 32 (8), 594–5. o. PMID 12973865.  
  7. ↑ a b c d (2012) „New concepts in median nail dystrophy, onychomycosis, and hand, foot and mouth disease nail pathology”. ISRN Dermatology 2012 (680163), 680163. o. DOI:10.5402/2012/680163. PMID 22462009.  
  8. ↑ a b Harrison's Principles of Internal Medicine., 18th, New York: McGraw-Hill (2012. április 25.). ISBN 978-0-07174889-6 
  9. ↑ a b Hand, Foot, and Mouth Disease (HFMD) Complications. CDC , 2015. augusztus 18. [2016. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
  10. ↑ a b c d e (2014. szeptember 1.) „Hand, foot, and mouth disease: Identifying and managing an acute viral syndrome”. Cleve Clin J Med 81 (9), 537–43. o. DOI:10.3949/ccjm.81a.13132. PMID 25183845.  
  11. ↑ a b c d (2012) „The characteristics of blood glucose and WBC counts in peripheral blood of cases of hand foot and mouth disease in China: a systematic review”. PLOS ONE 7 (1), e29003. o. DOI:10.1371/journal.pone.0029003. PMID 22235257.  
  12. ↑ a b c d e Causes & Transmission. CDC , 2015. augusztus 18. [2016. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
  13. ↑ a b Diagnosis. CDC , 2015. augusztus 18. [2016. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
  14. ↑ (2014. február 1.) „Development of antiviral agents toward enterovirus 71 infection”. J Microbiol Immunol Infect 48 (1), 1–8. o. DOI:10.1016/j.jmii.2013.11.011. PMID 24560700.  
  15. ↑ (2018. április 25.) „Recent development of enterovirus A vaccine candidates for the prevention of hand, foot, and mouth disease”. Expert Review of Vaccines 17 (9), 819–831. o. DOI:10.1080/14760584.2018.1510326. ISSN 1744-8395. PMID 30095317.  
  16. ↑ Treat Hand, Foot, and Mouth Disease. CDC , 2021. február 2. (Hozzáférés: 2021. október 9.)
  17. ↑ Hand-foot-and-mouth disease – Symptoms and causes (angol nyelven). Mayo Clinic . (Hozzáférés: 2021. október 9.)
  18. ↑ a b Outbreaks. CDC , 2015. augusztus 18. [2016. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
  19. ↑ a b c d e f g h i j k (2017. augusztus 21.) „Epidemiological characteristics of hand, foot, and mouth disease in Shandong, China, 2009–2016”. Scientific Reports 7 (8900), 8900. o. DOI:10.1038/s41598-017-09196-z. PMID 28827733.  
  20. ↑ (1960. december 1.) „"Hand-foot-and-mouth disease" in Birmingham in 1959”. British Medical Journal 2 (5214), 1708–11. o. DOI:10.1136/bmj.2.5214.1708. PMID 13682692.  
  21. ↑ (1963. január 1.) „'Hand, foot, and mouth disease' associated with Coxsackie A5 virus”. Journal of Clinical Pathology 16 (1), 53–5. o. DOI:10.1136/jcp.16.1.53. PMID 13945538.  
  22. ↑ A kéz-láb-száj betegség okai, tünetei, kezelése WEBBeteg
  23. ↑ a b (1999. szeptember 23.) „Neurologic complications in children with enterovirus 71 infection.”. The New England Journal of Medicine 341 (13), 936–42. o. DOI:10.1056/nejm199909233411302. PMID 10498488.  
  24. ↑ a b c Hand, Foot and Mouth Disease: Signs & Symptoms. mayoclinic.com. The Mayo Clinic. [2008. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 5.)
  25. ↑ Hand, Foot and Mouth Disease (HFMD) (brit angol nyelven). WHO Western Pacific Region . [2012. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 6.)
  26. ↑ (2016. március 15.) „A literature review and case report of hand, foot and mouth disease in an immunocompetent adult”. BMC Research Notes 9, 165. o. DOI:10.1186/s13104-016-1973-y. ISSN 1756-0500. PMID 26975350.  
  27. ↑ Hand, Foot and Mouth Disease. Prevention and Treatment. Centers for Disease Control and Prevention, 2013. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 18.)
  28. ↑ a b (2016. október 1.) „The Epidemiology of Hand, Foot and Mouth Disease in Asia: A Systematic Review and Analysis”. The Pediatric Infectious Disease Journal 35 (10), e285–300. o. DOI:10.1097/INF.0000000000001242. ISSN 1532-0987. PMID 27273688.  
  29. ↑ (2016. május 1.) „EV71 vaccine, a new tool to control outbreaks of hand, foot and mouth disease (HFMD).”. Expert Review of Vaccines 15 (5), 599–606. o. DOI:10.1586/14760584.2016.1138862. PMID 26732723.  
  30. ↑ Hand, Foot and Mouth Disease. Complications. Centers for Disease Control and Prevention, 2011. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
  31. ↑ Hand, Foot and Mouth Disease (brit angol nyelven). WHO Western Pacific Region . [2014. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 6.)
  32. ↑ L. Y. Chang, C. C. King u. a.: Risk factors of enterovirus 71 infection and associated hand, foot, and mouth disease/herpangina in children during an epidemic in Taiwan. In: Pediatrics. Band 109, Nummer 6, Juni 2002, ISSN 1098-4275, S. e88. PMID 12042582.
  33. ↑ (2016. október 1.) „The Epidemiology of Hand, Foot and Mouth Disease in Asia: A Systematic Review and Analysis”. The Pediatric Infectious Disease Journal 35 (10), e285–e300. o. DOI:10.1097/INF.0000000000001242. ISSN 0891-3668. PMID 27273688.  
  34. ↑ Emerging disease surveillance and response. Hand, Foot and Mouth Disease. World Health Organization, 2013. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 16.)
  35. ↑ China reports 537 deaths from hand-foot-mouth disease this year. People's Daily Online, 2010. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 16.)
  36. ↑ Coxsackievirus A6 (CVA6). California Department of Public Health, 2013. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 16.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hand, foot, and mouth disease című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kéz-láb-száj_betegség&oldid=26801325”