Kárpáti gőte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kárpáti gőte
Lissotriton montandoni.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Farkos kétéltűek (Caudata)
Alrend: Salamandroidea
Család: Szalamandrafélék (Salamandridae)
Nem: Triturus
Faj: T. montandoni
Tudományos név
Triturus montandoni
(Boulanger, 1880)
Szinonimák

Lissotriton montandoni

Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kárpáti gőte témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti gőte témájú kategóriát.

A kárpáti gőte (Triturus montandoni vagy Lissotriton montandoni) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a farkos kétéltűek (Caudata) rendjéhez, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint neve is mutatja, a Kárpátokban él, gyakran az alpesi gőtével azonos élőhelyeken, de mindeddig csak a Bucsecs-hegységtől keletre és északra észlelték; a Déli-Kárpátok többi részéből és a nyugati Érchegységből hiányzik.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím legfeljebb 7,5 cm, a nőstény kb. 10 cm-es testhosszat ér el. Még a nászruhás hím sem olyan díszes és színpompás, mint a többi fajoknál. Cifra háttaraj nincs, alacsony bőrredő helyettesíti. Farka tompán, de 3–4 milliméternyi vékony fonalban végződik. Lapos, széles feje, zömök törzse érdes bőrrel borított, hátának mindkét oldalán éles mirigypárkány húzódik végig, amely a felső farokszegélyig ér, s a test keresztmetszetét szögletessé teszi. Hátsó lábainak Ujjain egészen keskeny bőrszegély van. Fején sötét csíkok láthatók, toroktája és hasa halvány narancssárga, mintázat nélkül. Hátoldala és farka sárgászöld vagy barnás, márványos sötét foltokkal. Alsó farokszegélyén fehéres-világoskék csík húzódik, amelyet barna vagy fekete pontok tarkítanak. A szaporodási időszak után mirigypárkány és lábainak bőrszegély visszafejlődik, színei sárgásbarnává sötétednek, kültakarója megérdesedik. Nőstényének nincs sem kétoldali mirigypárkánya, sem fonálszerű kinövés a farkán. Színe sárgásbarna, márványos sötét foltokkal. Testoldalai alsó részén világossárga szalag húzódik, apró fekete „footlocker”. Kloákatája fekete.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alpesi gőtéhez hasonlóan friss vizű tavacskákban, vizesárkokban él, ahol a víz tiszta és átlátszó, enyhén savas kémiai jelleggel. Bolharákokkal, férgekkel, különféle vízi lárvákkal táplálkozik, gyomortartalmában békaporontyokat is azonosítottak. Júniusban az ivarérett példányok elhagyják a tócsákat, s fatörzsek alá, sziklarepedésekbe húzódnak, ahonnan csak éjjel bújnak elő. Ebben az időszakban gilisztákkal, csupaszcsigákkal, különféle ízeltlábúakkal táplálkoznak. Földlyukakban, repedésekben telel át; tavasszal előbb a hímek, azután a nőstények bújnak elő.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Áprilisban-májusban van a párzási időszaka, petéket május végén rak. Ezek kb. 2,6–3,7 milliméteres, vastag zselatinos burokban ülnek. Mintegy 35 milliméteres lárvái későn, júliusban-augusztusban alakulnak át; addig nehéz megkülönböztetni őket a pettyes gőte ivadékaitól.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]