Juist

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Juist
Flug Juist 2010 PD 223.JPG
Juist címere
Juist címere
Juist zászlaja
Juist zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Járás Aurich
Polgármester Dietmar Patron
Irányítószám 26571
Körzethívószám 04935
Rendszám AUR, NOR
Népesség
Teljes népesség 1596 fő (2015. dec. 31.)[1]
Népsűrűség 97,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 3,0 m
Terület 16,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Juist (Németország)
Juist
Juist
Pozíció Németország térképén
é. sz. 53° 41′, k. h. 7° 00′Koordináták: é. sz. 53° 41′, k. h. 7° 00′
Juist (Alsó-Szászország)
Juist
Juist
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Aurich térképén
Elhelyezkedése Aurich térképén
Juist weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Juist témájú médiaállományokat.

Juist egy német község és sziget az Északi-tenger déli peremén. A Memmert és Borkum között 17 kilométer hosszan elterülő földsávon három település található. A szigeten élő ritka madarak és növények miatt Juist egésze az Alsó-Szász Watt-tenger Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. A szigeten évente 100 000 turista pihen.

Története[szerkesztés]

Juist a Keleti-fríz szigetek többi tagjával együtt igen fiatal, már a történelmi időkben létrejött képződmény. Kialakulásának idejéről nincsenek ismereteink. A Juist név valószínűleg a fríz güst (kopár, terméketlen) szóból származik. Az első települések az 1400-as években keletkezhettek a szigeten, ebből az időből származik az a disznókoponya, amelyet egy ásatáson tártak fel. Henricus Ubbius fríz történész 1530-ban 23 házról és a Juiston élő vadlovakról számolt be. A szigeten szántók és legelők is voltak, így a terület kedvező feltételeket kínálhatott az itt élő parasztoknak. 1570-ben egy vihardagály hatalmas pusztítást vitt végbe Juiston. 1651-ben egy másik vihardagály alámosta a sziget templomának alapjait, amely 11 évvel később összedőlt. Tőle 700 méternyire keletre egy újabb templomot emeltek. A természet azonban továbbra is mostohán bánt Juist lakóival. A hullámverés egyre több földet ragadott el. A föld annyira megfogyatkozott, hogy a szigetlakók alig tudták adófizetési kötelezettségeiket teljesíteni a termés kiesése miatt. 1717-ben újabb, 28 szigetlakó életét követelő vihardagály öntötte el a települést. Ebben az időben már több település létezhetett a szigeten, a vihardagály a tudósítások szerint négy templomot rongált meg. 1779-ben már az ötödik templomot építették fel a szigetlakók.

Földrajza[szerkesztés]

Juist 17 kilométer hosszú és alig 500 méter széles sziget. A kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló földdarabot már a történelmi időkben turzásként hozta létre az Északi-tenger. A hullámverés által mozgatott homok a történelmi időkben is jól követhetően vándorolt a sziget környékén, amelynek partvonala napjainkban is folyamatosan változik. Juist északi partján egy keleti irányban szélesedő strand található. A strandok a nyugati parton hatalmas homokpaddá szélesednek, amelyet csak egy apálymeder választ el a szomszédos Memmerttől. A strandok homokját a gyakori nyugati szél dűnékbe halmozza. Az árvízmentes felszínné vált dűnéket fűfélék kötik meg, majd fás szárú növények jelennek meg felszínükön. Dél felé haladva egyre idősebb dűnékkel találkozhat a látogató. Juist legfiatalabb része a Kalfamernek nevezett keleti csücsök. E helyen folyamatos a dűneképződés, a szabadon vándorló homok több formájával találkozhat a látogató.[2]

A 19. században a mai Juist területén még két sziget helyezkedett el. A Juist nevű főszigetet egy Hammernek nevezett szoros választotta el a szomszédos Bill szigettől. Az idők folyamán Juist és Bill partjai egymás felé növekedtek, majd összeértek. A Hammer ma is látható maradványa a Hammersee, amely a legnagyobb tó a Fríz-szigeteken. A Hammersee vize ez elmúlt évszázad során kiédesedett, ma számtalan ritka élőlény otthona. 17,3 hektáros területe folyamatosan csökken.[3]

Közlekedés[szerkesztés]

Juist a szárazföldön fekvő Nordeich városka kikötőjéből közelíthető meg hajóval. Az út mintegy 140 percet vesz igénybe. A Juistot és a nordeichi mólót összekötő hajózócsatorna vize azonban túlságosan sekély, ezért a szigetre közlekedő komp apály idején veszteglésre kényszerül. 2008-ban készült el a vitorláskikötőt védő új móló.[4] A komp holtidejét kiváltandó építették meg a Juist-i repülőteret, amelyen a vendégeket szállító kisrepülőgépek leszállhatnak. A Juisti leszállópálya Alsó-Szászország második legforgalmasabb reptere.[5] A szigetre érkezőket ún. autómentes környezet várja. Juiston a tűzoltóságon és a mentőkön kívül a szigeten csak gátak védelmére is használt traktorok működnek hagyományos üzemanyagokkal. A szigeten egykor kiterjedt keseny-nyomtávú vasúthálózat működött. Az 1898-ban átadott vicinális egyike volt az első nem gőzvontatású német vasútvonalaknak. A vasút az akkor még a településtől távol fekvő kikötőt kötötte össze Juist városkával. Az új juisti kikötő megnyitása után már nem volt szükség a vonatokra, ezért 1982-ben a forgalmat leállították.[6]

Élővilága[szerkesztés]

Sósmocsár Juiston

Juist a szárazföld és a tenger határán fekszik, területén a két zóna állatvilága keveredik egymással. A védett sziget és a puhatestűekben gazdag árapálysíkságok vonzzák a vándormadarakat. A madárvonulások idején hatalmas csoportokban érkeznek a havasi partfutók, az ezüstlilék és a sarki partfutók. Október közepén érkezik a szigetre az örvös lúd, amelyet az Alsó-Szász Watt-Tenger Nemzeti Park a sziget jelképállatának választott. Évente átlagosan 1000 örvös lúd telel a Juiston.[7]

A növényvilág a sziget fiatalsága miatt még nem jutott el a teljes növénytársulások kifejlődéséig. A dűnék déli lábainál apróbb erdőfoltok telepedtek meg, amelyekben fekete fenyők és nyírfák a legjellemzőbb növények. A fák törzsét szinte teljesen elborítják a zuzmók.[8]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Juist című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.statistik-portal.de/Statistik-Portal/gemeindeverz.asp?G=03452013
  2. Kalfamer (német nyelven). (Hozzáférés: 2008. december 16.)
  3. Hammersee (német nyelven). (Hozzáférés: 2008. december 16.)
  4. Cornelia Scupin: Seebrücke Juist - Neues Wahrzeichen für Juist (német nyelven). Landesbetrieb für Wasserwirtschaft, Küsten- und Naturschutz. (Hozzáférés: 2008. december 16.)
  5. 1973 bis heute: Die Geschichte des Juister Flugplatzes (II) (német nyelven). Verkehrslandeplatz Juist, 2006. május 22. (Hozzáférés: 2008. december 16.)
  6. Gesichte der Juister Inselbahn (német nyelven). (Hozzáférés: 2008. december 16.)
  7. Ringelgänse auf Juist (német nyelven). Nationalparkverwaltung Niedersächsisches Wattenmeer. (Hozzáférés: 2008. december 16.)
  8. Wäldchen in Juist (német nyelven). (Hozzáférés: 2008. december 16.)