Jordánszky Elek
Jordánszky Elek | |
Született | Kassa |
Elhunyt | 1840. február 17. (74-75 évesen)[1] Esztergom |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | megyéspüspök (1830. október 1. – ) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Jord%C3%A1nszky_Elek_1836-os_munk%C3%A1ja.jpg/260px-Jord%C3%A1nszky_Elek_1836-os_munk%C3%A1ja.jpg)
Jordánszky Elek (Kassa, 1765. szeptember 15. – Esztergom, 1840. február 17.) teológiai doktor, tinnini fölszentelt püspök, esztergomi kanonok.
Élete
A gimnáziumot szülővárosában kezdte járni, azután Pozsonyban (1780-ban mint rhetor) folytatta, ahová apját áthelyezték, aki a magyar királyi udvari kamaránál viselt hivatalt. Miután Jordánszky gyermekéveit Kassán élte, az ott használt három nyelvet, a magyart, németet és szlovákot megtanulta. Később Pozsonyban még a francia és az olasz nyelvet is elsajátította. 1780-ban felvették növendékpapnak és a pozsonyi Emeriánumba küldték. 1782-83-ban a bölcselet első évét Nagyszombatban, a második évet 1784. június 1-jétől Pozsonyban végezte, ahol teológiát is tanult. 1789. szeptember 26-án miséspappá szentelték föl. 1790-től Berényi Miklós gróf fiai mellett volt nevelő Bodokon. 1792-98-ig szentszéki jegyző, a Prímási Levéltár őre, majd Batthyány bibornok titkára lett. 1798. február 2-ától 1805. január 2-áig Szölgyénben (Esztergom megye) viselt plébániai hivatalt. 1805-ben teológiai doktorrá avatták és Nagyszombatba az egyháztörténet és dogmatica tanárává nevezték ki. 1807. augusztus 10-én pozsonyi kanonok lett. 1808. május 7-étől 1813. március 31-éig a Pozsonyi Akadémia aligazgatója volt, mely tisztéről leköszönt. 1816. október 1-jén esztergomi kanonokká, majd szászvári apáttá és apostoli főjegyzővé, 1820. október 7-én sasvári főesperessé, 1825. március 25. Györgyről nevezett préposttá és főszékesegyházmegyei főesperessé, 1827-ben a nagyszombati kerület érseki helynökévé nevezték ki. 1830. szeptemberében tinnini püspökké szentelték föl.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/99/Esztergom_F%C5%91egyh%C3%A1zi_k%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_papnevelde.jpg/280px-Esztergom_F%C5%91egyh%C3%A1zi_k%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_papnevelde.jpg)
Az 1825. évi országgyűlésen az esztergomi káptalan követe volt, ahol beszédet is tartott és erről az országgyűlésről latin nyelven naplót is írt. 1837. áprilisában Rómába utazott és május 23-án érkezett vissza Bécsbe. Erről az útjáról szintén latin nyelven írt naplót. (ebből a pozsonyi Alveare latin nyelvű hírlap közölt részleteket).
Tudós főpap, jeles magyar, német és szlovák szónok és költő volt, aki a közügy, tudomány és művészet terén számos érdemet szerzett. Az esztergomi Fájdalmas Szűz-kápolna eredetileg csak három szoborból álló Kálváriáját 1838-ban Jordánszky Elek kanonok további 4 domborművel (Andreas Schroth), valamint a két lator szobrával egészíttette ki. Vendégszerető volt és szerette a tudósokkal való társalgást, azokkal kiterjedt levelezést folytatott. A latin nyelvet különösen kedvelte. Hagyatékának harmadát a szegényekre hagyta.
A Jordánszky-kódex
Névadójává vált a Jordánszky-kódexnek, amelynek tartalma feltehetően boldog Báthory László pálos rendi szerzetes magyar nyelvű bibliafordításának másolata a XVI. század elejéről (1516-1519). Második fennmaradt bibliafordításunk az Ószövetség első hét könyvét és Szent Pál leveleinek kivételével a teljes Újszövetséget tartalmazza. A kódexet három darabban fedezték föl. Fő része a klarissze-apácák nagyszombati kolostorának eltörlése után 1782. Fába Mátyásnak, az esztergomi érseki káptalan akkori jegyzőjének birtokába jutott, ki 1820-ban Jordánszky Elek fölszentelt püspöknek ajándékozta. A kódex Jordánszky Elekről kapta a nevét és az ő hagyatékából jutott az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonába. Később Jankovich Miklós a kódex elejéből még két levélnek jutott birtokába, amely részt róla Jankovich-töredékeknek nevezik. Ez a töredék Nagyszombat városára vonatkozó régi magyar levelek közül került az irodalomtudósok szeme elé. 1880-ban a Csemez József birtokában lévő nyelvemlékünk harmadik részét is felfedezték, amit róla Csemez-töredéknek neveztek el. Miután a felfedezett töredékeknek a Jordánszky-kódexhez való tartozását a Nemzeti Múzeum kutatói megállapították, a töredékeket a törzs-kódex új tulajdonosa, Simor János esztergomi érsek megvette és a Jordánszky-kódexszel egybeköttette. Ma a törzskódex (a tulajdonképpeni Jordánszky-kódex) az Esztergomi Főszékesegyház Könyvtárának tulajdona. A Jankovich-töredéket az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A kódex egyike a legnagyobb és legfontosabb magyar nyelvemlékeknek. Fordítójának sokáig a 15. század második felében élt Bátori László budai pálos szerzetest tartották, akiről Gyöngyösi Gergely pálos főperjel 1525-ben készült krónikájában az van feljegyezve, hogy az egész Bibliát magyarra fordította, és erről ír Bod Péter Magyar Athenas c. művében is.
Művei
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/M%C3%A1travereb%C3%A9lyi_M%C3%A1ria_kegyhely_illusztr%C3%A1ci%C3%B3%2C_Jord%C3%A1nszky_Elek_%281836%29.jpg/300px-M%C3%A1travereb%C3%A9lyi_M%C3%A1ria_kegyhely_illusztr%C3%A1ci%C3%B3%2C_Jord%C3%A1nszky_Elek_%281836%29.jpg)
- Catechismus in usum omnium ecclesiarum imperii Gallici. ... e Gallico in Latinum sermonem translatus. Posonii, 1808
- Szent Istvánnak első magyar királynak ünnepe[2] a nemzeti hálaadatosságra s a nemzeti könyörgésre gerjesztő ünnep. A környülállásokra alkalmaztatólag előadta Bécsben a tiszt. Kapuczinusok templomában Kis-Asszony havának 21. Posonii, 1808. (Hozzácsatolva: Szent István első magyar király végzéseinek első könyve herczeg Imre fiához.)
- Méltóságos és főtisztelendő nagy-győri püspöknek Vilt József úrnak ötven esztendős áldozó papnak, háláadó s könyörgő áldozattya alatt Pünkösd után hatodik vasárnapján sz. Jakab hava 14. 1811 a nagy győri püspöki főtemplomban mondott beszéd. Posonii, 1811
- Collectio declarationum sanctissimi domini Pii papae VII. ad gubérnium imperii Gallicani 1808. Posonii, 1815
- Egy igaz emberbarátnak gondolatai, a Német- (s Magyar-) országban meg-állapíttatott három vallás éránt. Ujra kinyomtattatott Bécsben 1799. Most pedig a magyar atyafiak kedveért németből magyarra fordíttatott s közre bocsáttatott. Posonii, 1816
- Biographi veteres sancti Martini Turonensis episcopi confessoris. Edidit Posonii, 1817
- A pápa a katholicismusra avagy anyaszentegyház közönséges voltára nézve. Nagyszombat, 1817 (Latinul. Posonii, 1817. Mind a kettő németből fordítva és névtelenül jelent meg.)
- Series Colocensium praesulum adornata e compluriumhistoricorum combinatione... Posonii, 1818
- Justa causa lugendi de grandi jactura et bene sperandi de gloria futura Ladislai e Com. Kollonitz. a.-episcop. Coloc. pie mortui. Posonii, 1818
- De haeresi abjuranda quid statuat ecclesia catholica? adversus Paschale anni 1821. Academiae Regiomontanae in Prussia programma disquiritur et sacrae synodo nationali Posoniensi humili devotione substernitur. Strigonii, 1822. (Ism. Hazai s Külf. Tudósítások 1823. I. 8. sz.)
- Sermo in solemnibus exequiis eccell., illetve ac rev. dni Josephi Kluch. episcopi Nitriensis ... habitus Nitriae in ecclesia cathedrali Calendis Maji 1827. Tyrnaviae. (17-28 lapig: Series episcoporum Nitriensium)
- Anrede bei dem vom 4-ten bis 17-ten Februar 1828 in der Kirche St. Elisabeth in Pressburg ruhenden Körper des heiligen Neiti Martyrers in derselben Kirche den 14. Februar 1836 gehalten, Pressburg
- Magyar Országban, ’s az ahoz tartozó Részekben lévő bóldogságos Szűz Mária kegyelem’ Képeinek rövid leirása. Posonban, 1836
Források
- Wolf György: Boldog Bátori László és a Jordánszky-codex bibliafordítása (Budapest, 1879)[halott link]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
További információk
- Jordánszky-kódex - A második legnagyobb terjedelmű magyar bibliafordítás, nyelvemlekek.oszk.hu
- Magyar Országban, ’s az ahoz tartozó Részekben lévő bóldogságos Szűz Mária kegyelem’ Képeinek rövid leirása. Posonban, 1836
- Magyarországban, s az ahoz tartozó részekben levő boldogs. Szűz Mária kegyelemképeinek rövid leirása, Pest, 1863 - Magyar Elektronikus Könyvtár