Johann Heinrich Lambert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Johann Heinrich Lambert
(Jean-Henri Lambert)
JHLambert.jpg
Született 1728. augusztus 26.[1][2]
Mulhouse[3]
Elhunyt 1777. szeptember 25. (49 évesen)[1][4][2][5]
Berlin[6][7]
Állampolgársága
Foglalkozása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Heinrich Lambert témájú médiaállományokat.

Johann Heinrich Lambert (Mühlhausen, 1728. augusztus 26.Berlin, 1777. szeptember 25.) svájci matematikus, filozófus, bölcsészeti és matematikai író.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Teljesen saját erejéből küzdötte fel magát. 1765-ben mint a tudományos akadémia tagja Berlinben telepedett le, ahol Nagy Frigyes többszörösen kitüntette. Lambert éleselméjű fizikus és matematikus, valamint eszmedús filozófus, és irodalmilag felettébb termékeny volt. Csillagászati érdemei között van a fotometriai elmélet megalapítása, az üstököspályák tanulmányozása és kozmológiai, Kantéval sok tekintetben rokon nézetei terjesztése. E hármas érdemet legjobban jellemzi három fő munkája: Photometria (Augsburg, 1760); Insigniores orbitae cometarum proprietates (u. o. 1761) és Cosmologische Briefe (u. o. 1761). Filozófiai művei közül említendők: Neues Organon, oder Gedanken über die Erforschung und Bezeichnung des Wahren (Lipcse, 1764, 2 kötet); Logische und phil. Abhandlungen (Dessau, 1782-1887). Lambert egyszersmind a geográfiai térképek hálózatának beható tanulmányozója volt és sok általa felfedezett fontos vetítési módot nevéhez fűzötten ma is alkalmaznak („Lambert-vetület”).[8]

Hőtani vizsgálódásaival tisztázta, hogyan terjed a hő kétdimenziós objektumokban (vékony fémlapokban). Eredményeit a háromdimenziós testekre Joseph Fourier általánosította.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ^ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ламберт Иоганн Генрих, 2015. szeptember 28.
  8. V. ö. Lepsius, J. H. L. (München, 1881).

Források[szerkesztés]