Jenei Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jenei Viktor
Portréja a Vasárnapi Ujság 1887. évi 48. számából.
Portréja a Vasárnapi Ujság 1887. évi 48. számából.
Született1840. december 23.
Marosvásárhely
Elhunyt1887. október 8. (46 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásajogi doktor,
egyetemi tanár
SablonWikidataSegítség

Nagyenyedi Jenei Viktor (Marosvásárhely, 1840. december 23.Budapest, 1887. október 8.) jogi doktor, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Jenei József, a református főiskola pénztárnoka és Zudor Rákhel fia. Az idősebb testvéreknek az 1848–49-es szabadságharcban való részvétele miatt, a családnak sok zaklatást és üldözést kellett szenvednie, ezért a korábban jómódú családapa kisebb gyermekeinek már nevelési költségeit sem fedezhette. Emiatt Jenei korán önerejére volt utalva. Tanulmányait a marosvásárhelyi református főiskolában fejezte be, majd 1859-ben ösztöndíjjal a bécsi műegyetemre ment, ahol 1861-ig tanult és a mérnöki pályára készült. De amikor 1861-ben az erdélyi protestáns főiskolákban 12 évi szünetelés után újra megnyíltak a jogi tanfolyamok, ő is a hajlamainak inkább megfelelő jogi pályára lépett és az erdélyi részek jogtudósának, Dósa Eleknek a tanítványai közé sorakozott. 1861-62-ben hallgatta Marosvásárhelyt a jogot és Szent István koráról írt jogtörténelmi tanulmányával a főiskola első pályadíját nyerte el. 1862-65-ben a Pesti Egyetemen folytatta és végezte jog- és államtudományi tanulmányait (közben Thaly Kálmán Nemzeti Képes Újsága mellett 1862-ben mint segédszerkesztő működött és 1861-tól 1865-ig Szőnyi Pál fiúnevelő intézetében mint nevelő és a mennyiségtan előadója volt alkalmazva).

Az 1865-68-as országgyűlésre id. gróf Teleki Domokos, Marosszék egyik képviselője, vette magához "kis követ" gyanánt. 1866-ban letette a két első szigorlatot és augusztusban az erdélyi református egyházkerület főkonzisztóriuma megválasztotta a székelyudvarhelyi főiskolához rendes jogtanárnak és tanszékét november 7-én foglalta el. 1868 nyarán letette a harmadik szigorlatot is, felavatták a jog- és államtudományok doktorává. Az erdélyi egyházkerület, a kolozsvári egyetem felállításának reményében, 1870-ben felfüggesztette négy főiskolájában a jogi tanfolyamokat, minek következtében Jenei a székelyudvarhelyi főiskolában a bölcseleti tárgyakat vette át; egyidejűleg igazgató-tanárnak is megválasztották és megbízták az iskola jogügyeinek vezetésével. A kolozsvári királyi tudományegyetem fölállításával 1872-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, az észjog, jog- és államtudományi enciklopédia és a protestáns egyházjog előadásával bízatván meg. Kolozsvárra költözése után nemsokára a református egyházközség jogi gondnokává, később a kolozsvári egyházmegye egyházkerületi képviselőjévé és 1878-ban az egyházkerület igazgatótanácsosává választották, s államszolgálatba lépése után is folyvást megmaradt az egyházi közügyek szolgálatában. Tagja lett a városi és az egyházközségi iskolaszéknek, igazgató-tanácsosa a Fröbel-gyermekkert intézetnek, felügyelő bizottsági tagja a városi felsőbb leányiskolának és elnöke a szegény tanulókat segélyező egyesületnek. A debreceni 1881. október 31. – november 24. között megtartott református zsinatra az erdélyi egyházkerület részéről képviselőnek küldetett.

Cikke a Jogtudományi Közlönyben (1879. Észrevételek némely vegyes házasságok érvényessége kérdéséhez); munkatársa volta kolozsvári Család és Iskolának.

Munkája[szerkesztés]

  • Nemzetgazdasági viszonyaink fejlődése. Marosvásárhely, 1867. (Beköszöntő értekezés: A sz.-udvarhelyi ev. ref. főtanoda tanárbeiktatási ünnepélyén tartott beszédek és értekezések 1866. nov. 7. c. füzetben.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. 1-2. köt.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.