Jeges sirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Jeges sirály
Larus hyperboreus-USFWS.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. hyperboreus
Gunnerus, 1767
Elterjedés
Larus hyperboreus map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Jeges sirály témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Jeges sirály témájú médiaállományokat és Jeges sirály témájú kategóriát.

A jeges sirály (Larus hyperboreus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európában, Izlandon, a Spitzbergákon és a Novaja Zemlján, Ázsia és Kanada északi területein és Alaszkában fészkel. Tengerparti sziklákon és kisebb szigeteken telepszik meg. Telelni délre indul.

Alfajai[szerkesztés]

  • Larus hyperboreus hyperboreus Gunnerus, 1767
  • Larus hyperboreus pallidissimus Portenko, 1939
  • Larus hyperboreus barrovianus Ridgway, 1886
  • Larus hyperboreus leuceretes Schleep, 1819

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 62–68 centiméter, szárnyfesztávolsága 150–165 centiméter, testtömege pedig 1,3–1,7 kilogramm; a tojó könnyebb.

Egy kifejlett
és két fiatal példány
Museum specimen

Életmódja[szerkesztés]

Mindenevő, de táplálékában az állati eredetű a domináns, a vízből víziállatokat, halakat és gerincteleneket zsákmányol, a szárazföldön kisemlősöket, madártojásokat, rovarokat és kisebb mennyiségben növényi anyagokat fogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés]

A költési időszak május elejétől augusztus végéig tart. Fészekalja 2-3 tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő kotlik 27-28 napig. A fiatal madarak 45-50 napos korukban repülnek ki.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Rendkívül ritka vendég Magyarországon, ősszel és télen.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]