Jövevényszavak a japán nyelvben
A japán nyelvben a szavak három csoportja közül kettőt a jövevényszavak alkotnak, melyeknek további alcsoportjai vannak.
Kango (漢語)[szerkesztés]
A kango, más néven "han szavak", dzsiongo (字音語) vagy sino-japán szókészletet a modern kínai kivételével a kínai nyelv egyéb változataiból átkerülő szavakat alkotja.
Története[szerkesztés]
A kínai karakterek átvétele indította meg Japánban a szavak átvételének folyamatát, az eddigi bizonyítékok szerint az 5. század körül. A kínai kultúra több tekintetben példa volt a Japánok számára, így amikor kulturális, politikai vagy vallási elemek átvételekor új kifejezésekre volt szükség sokszor az eredeti kínai szót vették alapul, például, a "sóen"(荘園 vagy 庄園) szó a Tang-dinasztia korabeli befolyásosságának köszönhetően került a japán nyelvbe.
Mivel az olyan tudományok és tevékenységek, mint a kereskedelem, jog, adminisztráció stb. Japánban a férfi elit kiváltsága volt, nem vették jó néven ha nők használtak kango szavakat. Számos esetben az udvariasság és a tisztelet jele is volt kínai eredetű kölcsönszavakat használni.
Írásmód[szerkesztés]
Mivel a jövevényszavak alkalmazkodnak a befogadó nyelv helyesírásához és fonetikai rendszeréhez ezen szavak nagy része sino-xenikus olvasattal terjedt el és használatos még ma is Japánban. A Japánban ma is rendszeresen használatos számnevek egy része kango.
A Japánban alakult kango szavak csoportját nevezzük vaszei-kangónak.
Gairaigo (外来語)[szerkesztés]
A gairaigo csoportba azok a jövevényszavak tartoznak, melyeket a japán nyelv nem a kínaiból, illetve, kizárólag a modern kínaiból vett át.
A gairaigo szavak egyik legnagyobb csoportja, melyeket kizárólag az angol nyelvből átvett szavak alkotnak, a vaszei-kangóhoz hasonlóan ezek is Japánban születtek.
Története[szerkesztés]
Mivel nem tudjuk pontosan, hogy hány szó van a japán nyelvben, a jövevényszavak megállapítása sem lehet pontos. Ehhez még az is hozzájárul, hogy mint minden, úgy a japán nyelv szavai is eltűnhetnek a használatból vagy újak születhetnek. A legtöbb szótár 20.000 és 50.000 között becsli számukat. A jövevényszavak elterjedéséhez nagyrészt a globalizáció és ezzel együtt Japán nyugat felé történő nyitópolitikája is hozzájárult. Az új tárgyak, fogalmak megismerése tette szükségessé az új szavak átvételét. Az addig elzárt Japánba csak a hollandok juthattak el nagaszaki kikötőjén át, így adaptálták az első európai szavakat a japán nyelvbe. A portugálok is a Japán területén elsőként megjelenő európaiak között voltak, ekkortól kezdődött meg Japán nyugati mintájú modernizációja és nyitása, így a legkorábbi gairaigo szavak egy része a hollandon kívül portugál eredetű. Itt is megfigyelhető, hogy a szavak és az eszmék átvétele sokszor együttjártak, például a keresztény ideológiáknak köszönhetően sok vallással kapcsolatos szó került a japán nyelvbe, például bateren (portugálul padre) -pap, atya. A németből szintén a nyitópolitikájuk miatt a Meidzsi-kor idején vettek át szavakat. Ezek jelentős része a gyógyszerészettel kapcsolatos, melyet a japánok a németektől tanultak el. Például: japán karute (németül Karte) mely kórlapot jelent, sare (németül: Schale) - petricsésze, noiróze (Neurose németül) - neurózis, herupeszu (németül Herpes) - herpesz. A vaszei-eigo szavak bejövetele a világháborúk után megnőtt, melyhez az is hozzájárult, hogy a gazdaságilag és kulturálisan fejlettebb államokra akartak hasonlítani. Manapság az egykor átvett jövevényszavaknak csak egy részét használják. Egyik leggyakoribb előfordulási helyük a divatlapok.
Írásmód[szerkesztés]
Jövevényszavak írásakor leggyakrabban a katakana írásrendszert használják a japánok, ám előfordul a kandzsikból álló atedzsi írásmód is.
Még ha általában meg is figyelhető egy szabályszerűség, mivel pontos morfológiai szabály nincs egyes hangok átírására előfordulhat, hogy két különböző szóban bár ugyanazok a hangok fordulnak elő, a japán nyelvbe való átvétel után már eltérő fonémával használják ezeket a szavakat. Például, a Hanshin Tigrisek (阪神タイガース, Hansin Taigaaszu, angolul: Hanshin Tigers) nevű sportcsapat esetében az utolsó szótag "szu"-ként használatos, míg a Csúnicsi Sárkányok (中日ドラゴンズ - Csúnicsi Doragonzu, angolul: Chunichi Dragons) esetében az angol szóvégi "s" hang már "zu"-ra változik.
Megítélésük[szerkesztés]
Egy japán férfi beperelte a köztévét, mivel szerinte az túl sok jövevényszót használt. Azzal indokolta a pereskedést, hogy szerinte a hozzá hasonló idős emberek így nem értik az adást, amelyért ők fizetnek. Egyesek szerint ezek a szavak hasznosak és megkönnyítik az idegen nyelvek (például angol) tanulását. Mivel a japán írásrendszer nem alkalmas az idegen szavak tökéletes visszaadására fonetikailag, ezenkívül szemantikai és nyelvtani átalakulások is előfordulnak a szavak átvételekor mindez megkérdőjelezhető.
Források[szerkesztés]
- On the origins of gairaigo bias: Frank E. Daulton: English learners attitude towards English based loanwords in Japan, Ryoukoku University
- Junko Ito, Armin Mester: Indulgentia Parentum Filiorum Pernicies: Lexical Allomorphy in Latin and Japanese In: Eric Bakovic, Junko Ito, and John McCarthy, eds. 2006. Wondering at the Natural Fecundity of Things: Essays in Honor of Alan Prince. [1]
- Mark Irwin, 2011: Loanwords in Japanese, John Benjamins Publishing ISBN 9027286892, 9789027286895
- Miyako Inoue: Vicarious Language: Gender and Linguistic Modernity in Japan. University of California Press, 2006 ISBN 0520245849, 9780520245846
- David Crystal, 2003: A nyelv enciklopédiája, Osiris ISBN 9789633894811
- Sakura-hostel Blog
- Nyest.hu
- Sljfaq.org
További információk[szerkesztés]
- Laura Miller. Wasei eigo: English "loanwords" coined in Japan. – academia.edu
- Sági Attila: Gairaigo szavak vizsgálata a japán nyelvben In: Tatár György, Peremiczky Szilvia, Szarvas Melinda, Vásárhelyi Ágnes, Laki János, Kapelner Zsolt, Péter Mónika, Sós Csaba, Csuday Csaba, Sági Attila, Nagy Katalin, Lamár Erzsébet, Salát Gergely, Balla Péter, Sárvári Balázs, Smrcz Ádám, Tánczos Péter 2014: Világunk határai, Eötvös Collegium Filozófia Műhely, Budapest [2]
