Ivan Jakovlevics Bilibin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivan Jakovlevics Bilibin
Portréja Borisz Mihajlovics Kusztogyijev által (1901
Portréja Borisz Mihajlovics Kusztogyijev által (1901
Született1876. augusztus 4.[1][2]
Tarhovka
Elhunyt

Leningrád[7]
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
  • illusztrátor
  • festőművész
  • grafikusművész
IskoláiSzentpétervári Állami Egyetem
Halál okaéhezés
SírhelyeSzmolenszki pravoszláv temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Jakovlevics Bilibin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ivan Jakovlevics Bilibin (neve oroszul: Иван Яковлевич Билибин; Tarhovka falu Szentpétervár közelében, 1875. augusztus 4. — Leningrád, 1942. február 4.) orosz–szovjet grafikus, festő, illusztrátor, színházi díszlettervező.

Életpályája[szerkesztés]

Atyja katonai orvos volt, anyja a Szentpétervári Egyetemen dolgozott. Ivan Jakovlevics Bilibin érettségi után jogot hallgatott Szentpéterváron (1896–1900), de közben Münchenbe ment festészetet tanulni. Ott a szlovén származású Anton Ažbe, majd Szentpéterváron Ilja Jefimovics Repin volt a mestere. 1899-ben Bilibin is csatlakozott a Művészet világa csoporthoz, amelyet Alekszandr Nyikolajevics Benois, Szergej Pavlovics Gyagilev és Leon Szamojlovics Bakszt alapított. A művészcsoport Mir Iszkussztva című folyóiratát ő is illusztrálta.

A folyóirat- és könyvillusztráció terén igen eredményesen működött, az orosz népmesék, mondák stilizált illusztrációival vált leginkább ismertté. Ihletének fő forrása az orosz folklór volt. Bejárta az Orosz Birodalom északi területeit, tanulmányozta az ottani faépítészetet, ruhaviseletet stb. Ezen ismeretek segítségével alakította ki sajátos grafikai stílusát, gondosan húzott, mintás és részletezett vonalas rajzokat és színes akvarelleket készített. A művész készített illusztrációkat mesékhez, képeslapokhoz, plakátokhoz, naptárakhoz, értékpapírokhoz stb. A magazinok körében is népszerű illusztrátor lett, politikai karikatúrái is kedveltek voltak.

Ez a működése 1917-ig tartott. 1917-ben elhagyta Oroszországot, Egyiptomba utazott, majd Párizsban telepedett le. Jelmezeket, díszleteket tervezett az orosz operák és balettek előadásaihoz (Igor Stravinsky: Tűzmadár, Alekszandr Porfirjevics Borogyin: Borisz Godunov, stb.) nagy sikerrel a világ számos pontján (Buenos Aires, Pozsony, Prága stb.). 1935-36-ban Párizsban egy monumentális freskót készített a szovjet nagykövetség számára. Így megnyílt az útja haza Leningrádba, ahol képzőművészetet oktatott a művészeti akadémián, s mellette változatlanul sok illusztrációt rajzolt és színházi díszletet tervezett.

A második világháború idején, 1942. február 4-én Leningrád ostromának első telén éhen halt.

Illusztrált köteteiből[szerkesztés]

  • Ruské národné povesti / illustroval Ivan Bilibin. 2. vyd. Bratislave : Sekey, 1921. 80 p.
  • Russische Märchen:[8] Nach den Einzelausgaben der Kaiferlichen Druckerei in St. Petersburg aus den Jahren 1901-1903 / mit Zeichnungen von Iwan J. Bilibin ; Hrsg. von Martin Lopelmann. Berlin : Holle Verl., [1937]. 157. ill.
  • Alekszandr Szergejevics Puskin: Skazka a care Saltane, o syne ego .. (magyar) Mese Szaltán cárról meg a fiáról, a dicső és hatalmas Gvidon hercegről, meg a Lebegyről, a gyönyörű cárlányról / [ford. Kormos István] ; [ill. I. Bilibin]. Moszkva ; Budapest : Raduga Móra Kiadó, 1982. 20 p. ill.
  • Világszép Vaszilisza : orosz tündérmesék / ford. Rab Zsuzsa ; illusztr. Ivan Âkovlevič Bilibin. Budapest ; Moskva : Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Progressz, 1982. 47 p. ill., színes
  • Finist der edle Falke : Russische Zaubermärchen[9] / aus dem Russischen von Thea-Marianne Bobrowski ; [ill. von I. Bilibin]. Moskau : Raduga-Verl., 1985. 46, [2] p. ill.[10]

Galéria[szerkesztés]

  • Ítélet : templomi freskó (töredék, 1900)
    Ítélet : templomi freskó (töredék, 1900)
  • Történelmi plakát (1904)
    Történelmi plakát (1904)
  • Világszép Vaszilisza (könyvillusztráció)
    Világszép Vaszilisza (könyvillusztráció)
  • Képeslap (1911)
    Képeslap (1911)
  • Tűzmadár
    Tűzmadár
  • Igor-ének
    Igor-ének
  • A parancsnok jelmeze Lope de Vega drámájához (1911)
    A parancsnok jelmeze Lope de Vega drámájához (1911)
  • Díszletterv Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov:Aranykakas c. operájához (1911)
    Díszletterv Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov:Aranykakas c. operájához (1911)
  • Az Orosz Köztársaság pecsétje (1917)
    Az Orosz Köztársaság pecsétje (1917)
  • A bojár jelmeze, Rimszkij-Korszakov: Mese Szaltán cárról c. operájához (1936)
    A bojár jelmeze, Rimszkij-Korszakov: Mese Szaltán cárról c. operájához (1936)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Литераторы Санкт-Петербурга. ХХ век (orosz nyelven)
  3. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Билибин Иван Яковлевич, 2015. szeptember 27.
  4. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. ↑ Ivan Jakovlevich Bilibin (holland nyelven)
  6. ↑ Ivan Yakovlevich Bilibin (angol nyelven), 2018. január 17.
  7. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Билибин Иван Яковлевич, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ Orosz mesék német nyelven.
  9. ↑ Angol és német nyelvű kiadás, a cím magyar jelentése: Orosz mesék
  10. ↑ Lista a MOKKA katalógus nyomán.

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Életrajza (oroszul)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ivan_Jakovlevics_Bilibin&oldid=26156911”