Israel Kamakawiwoʻole

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Israel Kamakawiwo'ole szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Israel Kamakawiwoʻole
Israel "IZ" Kaʻanoʻi Kamakawiwoʻole bust.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Israel Kaʻanoʻi Kamakawiwoʻole
Álnév Iz
Született 1959. május 20.
Honolulu, Hawaii
Elhunyt 1997. június 26. (38 évesen)
Honolulu, Hawaii
Házastársa Marlene Kamakawiwoʻole
(1982–1997)
Gyermekei egy gyermek
Pályafutás
Műfajok Hawaii, kortárs népzene, világzene, reggae
Aktív évek 19761997
Együttes Makaha Sons of Ni'ihau
Hangszer ukulele
énekhang
Hang tenor
Tevékenység
Kiadók Mountain Apple Company

Israel Kamakawiwoʻole aláírása
Israel Kamakawiwoʻole aláírása

Israel Kamakawiwoʻole weboldala
Együttesének weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Israel Kamakawiwoʻole témájú médiaállományokat.

Israel Kamakawiwoʻole (teljes nevén: Israel Kaʻanoʻi Kamakawiwoʻole; Honolulu, Hawaii, 1959. május 20.Honolulu, Hawaii, 1997. június 26.) hawaii zenész és énekes. Hawaii meghatározó alakja volt, aki világhírnévre tett szert a mindig pozitív megnyilvánulásainak és gondolkodásmódjának köszönhetően.

Élete[szerkesztés]

Hawaii fővárosában, Honoluluban, Oahu szigetén született a Kuakini kórházban. A város Kaimuki nevű negyedében nőtt fel.

Zenei munkásságát, tisztán őslakos hawaii bennszülött származásából kifolyólag a hawaii függetlenség és szuverenitás irányította. 11 éves korában testvérével, Skippy-vel kezdett el zenélni, és később, miután tinédzserként elköltöztek Makahába, megalapították Makaha Sons of Ni'ihau nevű zenekarukat. 1982-ben testvére, Skippy 28 évesen meghalt szívinfarktusban. Ez, valamint édesanyja halála végigkísérte egész életében.

1982-ben, 23 évesen feleségül vette gyermekkori szerelmét, Marlene-t. Hamarosan megszületett gyermekük, Ceslieanne, „Wehi”.

Zenei karrier[szerkesztés]

1990-ben jelent meg első átütő sikerű szólóalbuma, amelynek címe Ka'ano. 1993-ban jelent meg a Facing Future album, amely meghozta számára az igazi világhírnevet. Ezen az albumon található meg számos olyan zenei alkotás, amely a mai napig egyedülálló hangzásvilágával és előadásmódjával páratlan tehetségről tanúskodik: Hawaiʻi 78, White Sandy Beach of Hawaiʻi, Maui Hawaiian Sup'pa Man, Kaulana Kawaiha, és a legnagyobb slágere a Somewhere Over the Rainbow/What a Wonderful World is. Utóbbi dal számtalan filmnek és reklámnak volt már betétdala.

1995-ben két politikai ihletésű dalt adott elő: ʻE Ala ʻE és Kaleohano. 1996-ban jelent meg utolsó albuma, az N Dis Life, amely szülőföldjén elnyerte az Év albuma címet.

Halála[szerkesztés]

Számtalan elismerést és díjat kapott mind szülőföldjén, mind pedig sok másik országban világszerte. A legutolsó díjátadóra már nem tudott elmenni, az ünnepséget kórházi ágyából figyelte tévén keresztül. 38 éves korában, 1997. június 26-án halt meg a hatalmas túlsúlya következtében kialakult légzőszervi elégtelenség miatt (343 kg társult a 188 cm-es magasságához, ami 97,2 testtömeg-indexet jelent).[1] Ravatalát a parlament épületében állították fel, ahol az első napon több mint 20 000 ember rótta le előtte a tiszteletét. Ő volt a harmadik ember Hawaii történelmében, akit az a megtiszteltetés ért, hogy a parlament épülete adott helyet a ravatalának, és az egyetlen, aki közülük nem politikus volt (a másik két ember John A. Burns kormányzó, illetve Spark Matsunaga szenátor volt). Hamvait több ezer rajongója jelenlétében a Csendes-óceánba szórták 1997. július 12-én. Utolsó kívánsága szerint a temetésén nem sírtak, hanem mulattak az emberek.

Diszkográfia[szerkesztés]

Makaha Sons of Ni'ihau

  • No Kristo (1976)
  • Kahea o Keale (1977)
  • Keala (1978)
  • Makaha Sons of Ni'ihau (1979)
  • Mahalo Ke Akua (1981)
  • Puana Hou Me Ke Aloha (1984)
  • Ho'ola (1986)
  • Makaha Bash 3 Live (1991)
  • Ho'oluana (1992)

Szólóalbumok

  • Ka'ano'i (1990)
  • Facing Future (1993)
  • E Ala E (1995)
  • In Dis Life (1996)
  • The Man and His Music – Iz In Concert (1998)
  • Alone In Iz World (2001)
  • Wonderful World (2007)

Források[szerkesztés]

  1. Kekoa Enomoto, Catherine. „'IZ' Will Always Be”, Honolulu Star-Bulletin, 1997. június 26. 

További információk[szerkesztés]