Irányi Dezső
| Irányi Dezső | |
| Született | Iritz Dávid 1858. december 15. Hódmezővásárhely |
| Elhunyt | 1900. április 2. (41 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Irányi Dezső, 1891-ig Iritz Dávid[1] (Hódmezővásárhely, 1858. december 15.[2] – Szeged, 1900. április 2.)[3][4] jogász, városi jegyző, író, újságíró.
Élete[szerkesztés]
Iritz (Izrael) Sándor (1818–1904)[5] szűcsmester és Schenk Katalin fia. Iskoláit szülővárosában, a református főgimnáziumban végezte. A Budapesti Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Az egyetem elvégzése után joggyakornok, majd aljegyző lett a hódmezővásárhelyi királyi járásbíróságon. Írói, közírói pályafutását a Vásárhely és Vidéke című helyi lapnál kezdte el, melynek 1883-as alapításától belső munkatársa volt. Rodódi Dendron álnéven az 1884-ben megindult Suhogó élclap főmunkatársaként is dolgozott. Népies hangvételű novelláival a Honban jelentkezett először. Rendszeresen jelentek meg tárcái, karcolatai az országos lapokban (Pesti Hírlap, a Független Hírlap, a Fővárosi Lapok, a Szegedi Napló) melyekkel ismertséget és elismertséget szerzett magának. 1881-től jelentek meg írásai a Budapesti Hírlapban. A Figyelő népköltészeti gyűjteményéből közölt népdalokat. 1891 júliusában járásbírósági aljegyzőnek, majd egy év múlva a sikeres bírói vizsga letétele után a szegedi királyi törvényszék jegyzőjének, 1895-ben albírónak nevezték ki. 1897-ben átkerült a szegedi járásbírósághoz. Irodalmi tevékenységének elismeréséül tagja lett az 1892. február 28-án alakult szegedi Dugonics Társaságnak. Rövid szenvedés után vesegyulladás következtében halt meg mint a szegedi törvényszék albírója.
A Szegedi izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.
Felesége Feiner Matild volt, Feiner Hermann cipész és Schvartz Katalin lánya, akit 1892. március 27-én Hódmezővásárhelyen vett nőül.[6]
Főbb művei[szerkesztés]
- Falusi történetek és életképek (Hódmezővásárhely, 1886)
- Az avarban (elbeszélések, Budapest, 1889)
- Pitypalaty (Szeged, 1893)
- Pipacsok (elbeszélés, Szeged, 1893)
- Délibábos ég alatt: Irányi Dezső összegyűjtött munkái. (Szeged, 1900)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 68896/1891. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1891. év 3. oldal 7. sor
- ↑ Születési bejegyzése a hódmezővásárhelyi izraelita hitközség születési akv. 46/1858. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Gyászjelentése (1900). (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Halotti bejegyzése a szegedi polgári halotti akv. 483/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Iritz Sándor halotti bejegyzése a szegedi polgári halotti akv. 1264/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a hódmezővásárhelyi izraelita hitközség házassági akv. 2/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
Források[szerkesztés]
- Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon[halott link]. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 393. o. Online elérés
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
