Ugrás a tartalomhoz

Indolin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Indolin[1]

Indolin

Indolin
IUPAC-név 2,3-dihidro-1H-indol
Más nevek 2,3-dihidroindol[1]
Kémiai azonosítók
CAS-szám 496-15-1
PubChem 10328
ChemSpider 9905
ChEBI 43295
RTECS szám NL6906300
SMILES
c1cccc2c1CCN2
InChI
1/C8H9N/c1-2-4-8-7(3-1)5-6-9-8/h1-4,9H,5-6H2
InChIKey LPAGFVYQRIESJQ-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 111915
ChEMBL 388803
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C8H9N
Moláris tömeg 119,16 g/mol
Megjelenés színtelen folyadék
Sűrűség 1,063 g/mL
Olvadáspont −21 °C
Forráspont 220–221 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az indolin aromás heterociklusos szerves vegyület, összegképlete C8H9N. Kondenzált biciklusos vegyület, molekuláját egy hattagú benzolgyűrű és egy öttagú, nitrogéntartalmú gyűrű alkotja, melyekben két szénatom közös. A molekula váza az indolszerkezet, de a 2-3 kötés telített. Oxidáció/dehidrogénezés révén indollá alakítható.[2][3]

Indokain előállításához használták.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Römpp vegyészeti lexikon: Második kötet F–K. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 577. o. (1982). ISBN 963 10 3813 0 
  2. Katritzky, A. R.. Handbook of Heterocyclic Chemistry, 2nd, Academic Press (2000). ISBN 0080429882 
  3. Clayden, J.. Organic Chemistry. Oxford, Oxfordshire: Oxford University Press (2001). ISBN 0-19-850346-6 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Indoline című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.