Idzsevan
Idzsevan (Իջևան) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Örményország | ||
Tartomány | Tavus | ||
Jogállás | város | ||
Irányítószám | 4001, 4002 | ||
Körzethívószám | (+375) 263 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 19 200 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 4582 fő/km²[2] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 755 m | ||
Terület | 4.6 km² | ||
Időzóna | UTC+04:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 40° 52′ 32″, k. h. 45° 08′ 57″40.875556°N 45.149167°EKoordináták: é. sz. 40° 52′ 32″, k. h. 45° 08′ 57″40.875556°N 45.149167°E | |||
Idzsevan weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Idzsevan témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Idzsevan (örményül: Իջևան, angolos átírással: Ijevan) Örményország tizedik legnagyobb városa, amely a Gugark-hegység gerincének lábánál és az Aghstev folyó partjánál található és a Tavus tartomány székhelye. Jerevántól 100 km-re északkeletre helyezkedik el, Örményország északkeleti részében, Azerbajdzsántól 20, Grúziától 50 km-re.
Történelme
[szerkesztés]Történelmileg a mai Idzsevan területe az Armenia Magna Utik és Gugark tartományainak része volt. A Levante és Észak-Kaukázus közötti fontos kereskedelmi útvonalon fekvő Idzsevan vidéke a középkorban számos pihenőnek és karavánszerájnak adott otthont, amelyek pihenőhelyül szolgáltak az arra járó kereskedők és karavánjaik számára a Tbilisziből Dvinbe vezető úton. Egy középkori karavánszeráj maradványai állnak az Aghstev folyó partján, a Hamam-Dzsala nevű helyen. A kelet-örmény területeket 1501–1502 óta birtokló perzsa uralom alatt az 1780-as években alapították Karavansara falut.
A mai Lori és Tavus tartományok a szomszédos Grúziával együtt 1800–1801-ben az Orosz Birodalom részei lettek. Örményország 1918-as függetlenségét követően Karavanszara nevét 1919-ben Idzsevánra változtatták. 1920. november 29-én Idzsevan és Nojemberian voltak az első örmény települések, amelyek szovjet uralom alá kerültek, miután a Vörös Hadsereg Azerbajdzsánból megszállta az ország északkeleti részét. 1930-ban az újonnan alakult Idzsevan rajon központja lett. 1951-ben megnyílt az idzseváni bor- és borpárlat üzem, majd az 1959–65 között megépült a szőnyeggyár. Az ipari szektor fokozatos fejlődésével Idzsevan 1961-ben városi rangot kapott. Örményország 1991-es függetlenségét követően, az 1995-ös közigazgatási reform után Idzsevan az újonnan alapított Tavus tartomány székhelye lett.
Közlekedés
[szerkesztés]Idzsevan az M4-es autópályán (Մ4) keresztül kapcsolódik a fővároshoz és a többi örmény városhoz. Az autópálya a várostól 16 km-re északkeletre halad át az örmény–azerbajdzsáni határon. Emellett a H36-os út (Հ36), valmint a Grúzia és Örményország közötti összeköttetést biztosító vasútvonal.
Belföldön Idzsevan regionális utak hálózatán keresztül kapcsolódik Tavush tartomány környező városaihoz és falvaihoz. Az 1980-as évek végén a városnak vasútállomása volt a Jereván és az azerbajdzsáni Gandzsa közötti vonalon. A Szovjetunió felbomlása után az állomást a mai napig bezárták, vasúti járat nélkül, bár a vonal 2021-től történő újranyitásának lehetőségét fontolgatják.[3]
Népesség
[szerkesztés]A 2011-es népszámláláskor a város lakossága 21.081 volt, ezzel a tartomány legnépesebb, és Örményország 10. legnépesebb városa.
Oktatás
[szerkesztés]Idzsevánban 6 iskola és 3 óvoda található. A városban működik az 1994–95-ös tanévtől a Jereváni Állami Egyetem Idzsevan kampusza. 2016 és 2017 között több mint 700 hallgatóval az idzseváni kampusz 4 karnak (Természettudomány, Bölcsészettudomány, Közgazdaság, Alkalmazott művészetek) ad otthont.
Sport
[szerkesztés]A 2007-ben épült az Arnar Stadion, amely 2008-ban adott otthont az Örmény Függetlenségi Kupa döntőjének. Ez volt első és mindeddig egyetlen alkalom, hogy a fővároson kívül tartották a sporteseményt.
Az FC Bentonit Ijevan volt a város egyetlen profi futballklubja, amely 2007-ben anyagi nehézségek miatt feloszlott. Jelenleg a településen működik egy 19 éven aluliak futballklubja, az FC Nikarm, amely 2000 óta működik.
A városban az önkormányzat által fenntartott gyermek- és ifjúsági sportiskola működik.
Az évente megrendezésre kerülő MultiForce terepversenyek nemzetközi versenyének helyszíne, amelyre Örményországból és a környező országokból vonzzák a résztvevőket.
Híres szülöttei, lakói
[szerkesztés]- Itt született Nikol Pasinján, Örményország jelenlegi (2018-) miniszterelnöke.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cities of Armenia
- ↑ „2011-es örmény népszámlálás”, Örmény Nemzeti Statisztikai Hivatal (Hozzáférés: 2024. június 14.) (örmény nyelvű)
- ↑ Armenia proposing restoration of rail route through Azerbaijan to Russia. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Ijevan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.