Ideál (gyűrűelmélet)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az absztrakt algebra gyűrűelmélet nevű ágában ideálnak nevezzük az R gyűrű I részhalmazát, ha I részgyűrűje R-nek és minden r\in R, s\in I-re rs\in I és sr\in I. Ezt a kapcsolatot R és I között az I \triangleleft R szimbólummal jelöljük.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egész számok gyűrűjében a héttel osztható számok ideált alkotnak, hiszen egy héttel osztható számot valamilyen egész számmal megszorozva ismét csak héttel osztható számot kapunk.

A valós számtest feletti 6×6-os mátrixok gyűrűjében ideált alkotnak azok a mátrixok, amelyeknek a determinánsa 0, hiszen 0 determinánsú mátrixot tetszőleges mátrixszal szorozva ismét nulla determinánsú mátrixot kapunk.

A [0,1] intervallumon értelmezett, folytonos egyváltozós valós függvények gyűrűjében ideált alkotnak azok az f függvények, amelyekre f(0)=0.

Alaptulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tetszőleges gyűrű ideál saját magában (azaz R \triangleleft R mindig fennáll), és bármely gyűrűben ideál a pusztán a nullelemből álló zérógyűrű. Ezeket gyakran triviális ideálnak, az ezektől különböző ideálokat pedig valódi ideálnak nevezzük. Egyszerű gyűrű az olyan gyűrű, amelynek csak triviális ideáljai vannak. Ha egy ideál tartalmaz egy egységet, akkor triviális ideál. Minden ferdetest egyszerű gyűrű, hiszen ferdetestben minden nemnulla elem egység. Ideálok metszete maga is ideál.

Balideál, jobbideál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha R nem kommutatív, akkor vizsgálhatjuk R azon I részgyűrűit, amelyekre r\in R, s\in I esetén teljesül rs\in I (de sr\in I nem feltétlenül). Az ilyen I részgyűrűket balideálnak nevezzük. Hasonlóan, ha r\in R, s\in I esetén teljesül sr\in I, akkor I-t jobbideálnak nevezzük. Néha a bal- illetve a jobbidáloktól való különbséget hangsúlyozandó az ideálokat kétoldali ideálnak is nevezzük. I akkor és csak akkor kétoldali ideál, ha egyszerre balideál és jobbideál is.

A valós számtest feletti 2×2-es mátrixok gyűrűjében balideált (de nem jobbideált) alkotnak azok a mátrixok, amelyeknek a második oszlopában csupa 0 áll. Ugyanebben a gyűrűben jobbideált (de nem balideált) alkotnak azok a mátrixok, amelyeknek második sorában csupa 0 áll.

Ideálok és homomorfizmusok kapcsolata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tetszőleges gyűrűhomomorfizmus magja ideál, és megfordítva, minden ideál előáll egy gyűrűhomomorfizmus magjaként. Ha \ker \phi a zérógyűrű, akkor \phi izomorfizmus.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]