Ugrás a tartalomhoz

II. János moldvai fejedelem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. János
II. János egy korabeli érmén (1563)
II. János egy korabeli érmén (1563)

Moldva fejedelme
Uralkodási ideje
1561. november 18. 1563. november 5.
ElődjeIV. Sándor
UtódjaVII. István
Életrajzi adatok
Született1511
Szamosz
Elhunyt1563. november 5.
Szucsáva
A Wikimédia Commons tartalmaz II. János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. János moldvai fejedelem (korabeli magyar forrásokban: Iacob Heraclides és Heraklides Jakab; moldávul: Ioan al II-lea, Despot Vodă és Iacob Eraclide; görögül: Ιάκωβος Ηρακλείδης [Jákovosz Iraklídisz]; 1511., Szamosz1563. november 5., Szucsáva) Moldva fejedelme volt 1561. november 18.1563. november 5. között.

Eredeti neve Vaszilikosz volt, és Kréta vagy Szamosz szigetén született egy tengerész fiaként. Fiatalon egy görög nemes, Jákovosz Iraklídisz szolgálatába állt, aki a Szamosz és Párosz despotája címet viselte. Joannisz Laszkarisz filozófiára és irodalomra tanította. A görög nemes halálos ágyán örökösévé tette. Megkaparintva ura iratait, az örökös elkezdte törvényes fiúnak kiadni magát, így felvette címeit is.

A görög zsoldosok élén részt vett V. Károly német-római császár háborújában II. Henrik francia király ellen. Miután Károly vereséget szenvedett Renty mellett, Heraclides Wittenbergbe utazott, ahol jó kapcsolata volt Philipp Melanchthonnal és a reformáció többi vezéregyéniségével és ő maga is a protestáns tanok hívévé vált. (Rövid uralkodása alatt megpróbálta protestánssá tenni az országot: lutheránus papokat hozatott az elűzött katolikus papok helyére, és Cotnari-ban reformált iskolát alapított, ahol igazgatónak Johannes Sommert tette meg.)[1]

1556-ban megjárta Dániát, Svédországot, Poroszországot és Lengyelországot, majd Moldvába ment Alexandru Lăpușneanu fejedelem udvarába, ahol azt állította, hogy rokona Ruxandrának, az uralkodó feleségének. Családfát is kitalált magának, amelyet 1558-ban Brassóban jelentetett meg.[2] Az udvarban terveket szőtt Lăpușneanu hatalmának megdöntésére, de lelepleződvén Erdélybe szökött. Ott sereget gyűjtött és ismét a moldvai trónra tört, de a próbálkozását a lengyelek meghiúsították. A következő kísérlethez már I. Ferdinánd támogatását is elnyerte,[3] és 1561. november 10-én győzelmet aratott Lăpușneanu felett. Trónra lépve, Heraclides bebiztosította a helyzetét a török szultánnál azzal, hogy megemelte az éves adót. Hamarosan azonban János Zsigmond erdélyi fejedelem bevádolta a szultánnál azzal, hogy Ferdinánd pártján áll. Másrészt az országban nőtt az elégedetlenség, többek között azért is, mert a fejedelem által előnyben részesített protestantizmus zavarta az ortodox egyház köreit.[4] Az elégedetlenek élére Tomșa hetman állt. Heraclides Szucsáva várába menekült, de három hónap ostrom után a vár feladására kényszerült és Tomșa megölte.[5]

Vasile Alecsandri drámát írt róla Despot Vodă címmel.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Juhász István: Nyugati missziós törekvések a románoknál (pdf). [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 9.)
  2. Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600. Budapest: Akadémiai. 1971. 187. o.  
  3. szerk.: Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. ISBN 963-9374-26-1. Hozzáférés ideje: 2008. november 9. 
  4. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.   (Johannes Sommer címszó).
  5. Bokor József (szerk.). Moldva, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft. (1998). ISBN 963-85923-2-X. Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 

Források

[szerkesztés]
  • Bártfai Szabó László: Ghymesi Forgách Ferencz : 1535-1577. (Hozzáférés: 2008. november 9.)
  • Despot vajda hatalomra kerülése és bukása
  • Levelek Heraclides Jakab moldva vajda és Zay Ferencz kassi főkapitány összeköttetéseinek történetéhez; sajtó alá rend. Thallóczy Lajos; Athenaeum Ny., Budapest, 1890
  • Szentmártoni Kálmán: Heraklides Basilikos Jakab moldvai fejedelem és a magyarok; Globus Ny., Odorheiu [Székelyudvarhely], 1930

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Johann Sommer: Vita Jacobi despotae Moldavorum. Wittenberg, 1587; mellékletben tan. Pirnát Antal, fakszimile szöveggond. Kőszeghy Péter; MTA Irodalomtudományi Intézet–Akadémiai, Budapest, 1987 (Bibliotheca Hungarica antiqua)


Előző uralkodó:
IV. Sándor
Következő uralkodó:
VII. (Tomșa) István