II. Caesareai Valter
| II. Caesareai Valter | |
| Született | 12. század |
| Elhunyt | 12. század Akko |
| Szülei | Caesareai Hugó |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Caesareai Valter vagy II. Grenier Valter (meghalt 1189–1191) a Jeruzsálemi Királyság vezető báróinak egyike, bátyja, Caesareai (Grenier) Guidó örököseként 1176-tól haláláig Caesarea ura. Születési éve ismeretlen. Szüleit, Caesareai (Grenier) Hugót és Gothman Izabellát mint házaspárt ötször említik oklevelek 1160 és 1166 között.[1]
Valter és Guidó 1174 júliusában tanúsították Amalrik jeruzsálemi király egyik oklevelét, ami azt jelenti, hogy akkor már legalább tizenöt évesnek kellett lenniük. Más források nem említik Valtert 1182-ig, amikor Caesarea uraként tűnik fel. Ebben az évben, húga, Julianna és annak férje, ifj. Brisebarre Guidó hozzájárulásával eladott egy falvat a johannita lovagrendnek 5000 bizánci aranyért. Az oklevelet maga Türoszi Vilmos érsek, a királyság kancellárja állította ki a jeruzsálemi Legfelsőbb Bíróságon, és a legrangosabb személyek tanúsították: IV. Balduin jeruzsálemi király, Ibelin Balduin, Ramla ura (Valter mostohaapja, aki 1175-ben vette feleségül az elözvegyült Gothman Izabellát), Lusignan Guidó és Lusignan Imre főhadparancsnok. A király november 14-én Akkóban szentesítette az eladást.[1]
A IV. Balduin uralkodása alatti torzsalkodásokban Valter mostohaapja, Ibelin Balduin bárói csoportjához csatlakozott. Amikor Lusignan Guidó mint a királyság megbízott régense 1183-ban hadsereget vezetett Bejszánnál Szaladin betörő hada ellen, a bárócsoport, benne Valter, lebeszélte Guidót a túlerővel szembeni nyílt konfrontációról, majd pedig bepanaszolták a királynál, mondván, a bizonytalan Guidó nem való hadvezérnek. IV. Balduin ekkor megfosztotta Guidót régensi pozíciójától.[2][3]
1187 júliusában, a hattíni vereség után Valter III. Tripoliszi Rajmunddal, Joscelin de Courtenay-vel, Szidóni Rajnalddal és Gibelet-i Rajmunddal együtt írta alá azt a szerződést, amelyben szövetséget kötöttek Genovával Türosz megvédésére.[4] Amikor Montferrati Konrád Türoszba érkezett, Valter a városban maradt, és segített a védekezésben. 1187 októbere és 1188 májusa között Konrád öt határozatát látta el kézjegyével.[1] Ekkor már a caesareai uradalom teljes egészében a muszlim hódítók kezén volt.
Valter részt vett Akkó ostromában, vagyis a szaracénoktól való visszavételében, itt is halt meg. Az ostrom 1189. augusztus 28-tól 1191. július 12-ig tartott, a Lignages d’Outremer című genealógia mindössze annyit mond, hogy „Valter Akkó visszavételénél esett el” (Gautier fu occis ou recouvrer d’Acre).[1] Louis de Mas Latrie 19. századi francia történész ezt úgy értelmezte, hogy a város visszavételének napján. Halála előtt visszaadományozta a johannitáknak Altafia falvát, amelyet apja vásárolt meg tőlük, miután a nagyapja 1146-ban eladta nekik.[5] Az ajándékozási aktust húga és utóda, Julianna 1197-ben megerősítette.[1] Oroszlánszívű Richárd 1192-ben visszahódította Caesareát, és 1197-ben Julianna már mint „Caesarea úrnője” tűnik fel.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e LaMonte 151–152. o.
- ↑ Runciman 1999 592–593. o.
- ↑ Barber 2012 281–282. o.
- ↑ Barber 2012 308. o.
- ↑ Prawer 1980 29. o.
- ↑ LaMonte 153. o.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Walter II Grenier című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ Barber 2012: Barber, Malcolm: The Crusader States. London: Yale University Press. 2012.
- ↑ LaMonte: LaMonte, John L: The Lords of Caesarea in the Period of the Crusades. Speculum, XXII. évf. 2. sz. (1947)
- ↑ Prawer 1980: Prawer, Joshua: Crusader Institutions. Oxford: Clarendon Press. 1980.
- ↑ Runciman 1999: Steven Runciman: A keresztes háborúk története. Szerk. Veszprémy László, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna. Budapest: Osiris. 1999.