Ugrás a tartalomhoz

II. Artakhsaszjá perzsa király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Artakhsaszjá

Perzsia királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 404. vége[1] Kr. e. 358 februárja/márciusa
ElődjeII. Dárajavaus
UtódjaIII. Artakhsaszjá
Életrajzi adatok
UralkodóházAkhaimenida-ház
SzületettKr. e. 453
ElhunytKr. e. 358 februárja/márciusa (95 évesen)
Perszepolisz
NyughelyePerszepolisz
ÉdesapjaII. Dárajavaus
ÉdesanyjaParüszatisz
Testvére(i)
HázastársaStateira
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Artakhsaszjá témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Artakhsaszjá (görög Ἀρταξέρξης, II. Artaxerxész, óperzsa 𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠, Artaxšaçā, újperzsa اردشیر, Ardašīr, [ærdæˈʃiːr], Kr. e. 453Kr. e. 358 februárja/márciusa[2]) perzsa király Kr. e. 404-től haláláig. Melléknevén Mnémón, „a jó emlékezőtehetségű”.

Élete

[szerkesztés]

Trónralépte

[szerkesztés]

II. Dárajavaus fiaként született és Kr. e. 404-ben örökölte trónját. Édesanyja, Parüszatisz, jobban szerette ifjabb fiát Kurust, a kit Dárajavaus halálos ágyán Elő-Ázsia helytartójává tett.[1]

Az ifjabb Kurus támadása

[szerkesztés]

Így nem volt meglepő, hogy Kurus 13 000 görög harcos segítségével megtámadta bátyját,[3] de Kunaxánál vereséget szenvedett és életét vesztette Kr. e. 401-ben.[1][3]

Háború a spártaiakkal

[szerkesztés]

Artakhsaszjának meggyűlt a baja II. Agészilaosz spártai királlyal is, aki a kisázsiai görögök segítségére sietett.[3] A perzsa király csak úgy tudta megmenteni birodalmát, hogy anyagi ráfordítással több görög államot Spárta-ellenes szövetségre bírt.[1][3] Később, Kr. e. 387-ben az antalkidászi békekötéssel ismét visszanyerte uralmát a kisázsiai városok és szigetek fölött.[3]

Belső bajok

[szerkesztés]

Birodalmán belül sem volt erős a hatalma, ezt mutatja, hogy Euagorasz ciprusi királyt csak nyolc évi hadviselés után tudta adófizetésre kényszeríteni (Kr. e. 376).[1] Egyiptom is újra fellázadt és majdnem függetlenítette magát, más tartományok pedig csak névleg tartoztak a Birodalomhoz.[1][3]

Családjában sem mentek rendjén a dolgok: utódjául kijelölt fiát, Dárajavaust megölette, aki atyja ellen összeesküdött, mert szeretőjét, az ifjabb Aszpasziát elragadta.[3] Másik két fiát Ariaszpészt és Arszamészt legifjabb fia, (III.) Artakhsaszjá tette el láb alól.[3] A királyt hosszú uralkodás után, 94 éves korában érte a halál.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.   Artaxerxes (2)
  2. Artaxerxes II Mnemon (angol nyelven). Livius.org. [2012. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  3. a b c d e f g h i Bokor József (szerk.). Artaxerxés, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 


Előző uralkodó:
II. Dárajavaus
Következő uralkodó:
III. Artakhsaszjá