I. e. 90

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Évszázadok: i. e. 2. századi. e. 1. század1. század

Évtizedek: i. e. 140-es éveki. e. 130-as éveki. e. 120-as éveki. e. 110-es éveki. e. 100-as éveki. e. 90-es éveki. e. 80-as éveki. e. 70-es éveki. e. 60-as éveki. e. 50-es éveki. e. 40-es évek

Évek: i. e. 95i. e. 94i. e. 93i. e. 92i. e. 91i. e. 90i. e. 89i. e. 88i. e. 87i. e. 86i. e. 85

Események[szerkesztés]

Róma[szerkesztés]

  • Lucius Iulius Caesart és Publius Rutilius Lupust választják consulnak. Mindketten az itáliai szövetségesháborút kapják: L. Julius Caesar a szamniszok, Rutilius Lupus (akinek Caius Marius a legatusa) a marsik ellen vonul.
  • Ausculum lakói is csatlakoznak a lázadókhoz és a városban minden rómait lemészárolnak, hogy megbosszulják Servilius propraetor és legatusa, Fonteius túlkapásait.
  • A picenumi születésű, de római polgár Cnaeus Pompeius Strabo szűkebb hazájában 3 (vagy 4) légiót toboroz Róma számára, de a lázadók megtámadják és beszorítják a városba, ahonnan csak ősszel sikerül kitörnie.
  • A lázadók ostrom alá veszik Aeserniát. L. Iulius Caesar megpróbálja megakadályozni, hogy az ostromlók erősítést kapjanak, de visszaverik a támadását és 2000 embert veszít.
  • A felkelők egyik "consulja", a szamnisz Caius Papius Mutilus árulás révén elfoglalja a campaniai Nolát. A foglyul ejtett római tiszteket halálra éhezteti (köztük Lucius Postumus praetort), a katonákat besorozza a seregébe.
  • A lázadó Titus Vettius Scato legyőzi Rutilius Lupus consult. A csatában 8 ezer római esik el, köztük maga a consul is. Caius Marius ellentámadásában a felkelők súlyos veszteségeket szenvednek és visszavonulnak. A parancsnokságot a két legatus, Quintus Servilius Caepio és Caius Marius közösen veszi át, de nem tudnak együttműködni; Caepio emiatt az ellenség csapdájába esik és megölik. Marius és régi harcostársa, Sulla ezután vereséget mér a marsikra.
  • L. Iulius Caesar visszatér Rómába és megszavaztatja a Lex Iulia de Civitate Latinis Danda törvényt, amely római polgárjogot ad a lázadókhoz nem csatlakozó itáliai népeknek.
  • Cnaeus Pompeius Strabo, akit időközben megválasztottak a következő év consuljának, legyőz egy Etruriába vonuló felkelő sereget. A lázadók 5 ezer embert veszítenek és további 5 ezret, amikor menekülés közben megpróbálnak átkelni az Apennineken.

Hellenisztikus birodalmak[szerkesztés]

  • VI. Mithridatész pontoszi király megtámadja Bithüniát, míg szövetségese, II. Tigranész örmény király Kappadókiát szállja meg. A két ország Róma-barát uralkodója, IV. Nikomédész és I. Ariobarzanész a szenátustól kérnek segítséget.
  • Manius Aquillius vezetésével követség indul Kis-Ázsiába és visszaállítja a két király uralmát. Aquillius nyomására (feltehetően azért, hogy Nikomédész ki tudja fizetni a szenátorok lefizetésére felvett jelentős kölcsönöket) Bithünia lezárja a Boszporuszt a pontoszi hajók elől és megtorló fosztogató portyát indít pontoszi területre.
  • I. Artaxiasz lép a kaukázusi Ibéria trónjára.

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]