I. e. 63

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Évszázadok: i. e. 2. századi. e. 1. század1. század

Évtizedek: i. e. 110-es éveki. e. 100-as éveki. e. 90-es éveki. e. 80-as éveki. e. 70-es éveki. e. 60-as éveki. e. 50-es éveki. e. 40-es éveki. e. 30-as éveki. e. 20-as éveki. e. 10-es évek

Évek: i. e. 68i. e. 67i. e. 66i. e. 65i. e. 64i. e. 63i. e. 62i. e. 61i. e. 60i. e. 59i. e. 58

Események[szerkesztés]

Róma[szerkesztés]

  • Marcus Tullius Cicerót és Caius Antonius Hybridát választják consulnak.
  • Iulius Caesart pontifex maximusnak választják.
  • Cicero elfogadtatja a vesztegetés elleni törvényt. Consultársa földosztást és az újonnan meghódított területeken 5000 ember letelepítést kezdeményezi, de Cicero ezt megakadályozza.
  • Szeptemberben Lucius Sergius Catilina ismét indul a consuli tisztségért, de - bár megígéri minden adósság eltörlését - veszít. Ezután öt másik jelentős politikussal összeesküvést sző a hatalom erőszakos megszerzésére. Novemberben megpróbálják meggyilkolni Cicerót, akit azonban időben figyelmeztetnek. Másnap Cicero a szenátusban leleplezi az összeesküvést. A szenátorok egy része kételkedik, de Catilina önkéntes száműzetésbe vonul Massiliába. Társai levelet küldenek az allobroges gall törzshöz, amelyben arra buzdítják őket, hogy csatlakozzanak titokban gyűjtött mintegy 10 ezres seregükhöz. A levelet elfogják, az összeesküvőket tárgyalás nélkül kivégzik. Catilina kénytelen nyíltan fellázadni maradék seregével, amelyet a következő év elején Hybrida consul Pistoria mellett szétver; a csatában Catilina is elesik.
  • A harmadik mithridatészi háborúban a Krímre visszahúzódott VI. Mithridatész újabb sereget gyűjt a rómaiak ellen, de fia, Pharnakész fellázad ellene. Mithridatész Pantikapaion fellegvárába húzódik, ahol öngyilkosságot követ el. Állítólag megpróbálja megmérgezni magát, de mivel korábban kis adagokkal már hozzászoktatta szervezetét a méreghez, az nem hat rá. Végül megkéri gall testőrét, hogy szúrja le. Holttestét Pharnakész elküldi Pompeiusnak, aki elismeri őt a Boszporoszi Királyság uralkodójának és szövetséget köt vele. A háború véget ér.
  • Pompeius Damaszkuszban fogadja a júdeai polgárháború követeit. II. Hürkanosz és II. Arisztobulosz magának követeli a trónt, míg a farizeusok mindkettejük eltávolítását kérik. Pompeius Hürkanoszt ismeri el királynak. Arisztobulosz látszólag aláveti magát a döntésnek, de készül az ellenállásra. Pompeius gyanakszik rá és bevonul Jeruzsálembe, mire Arisztobulosz hívei elbarikádozzák magukat a Templomban. A rómaiak ostrommal elfoglalják a Templomot és állítólag 12 ezer zsidót legyilkolnak.
  • Pompeius Észak-Júdeát (amely eredetileg Szíriához tartozott, de a zsidó királyok annektálták) és Föníciát Syria provinciához csatolja. Az önállóságukat visszanyert dél-szíriai városok megalakítják a Dekapolisz szövetségét. Júdeából római klienskirályság lesz.

Kis-Ázsia[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 63 av. J.-C. című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.