Berg-géb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hyrcanogobius szócikkből átirányítva)
Berg-géb
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Gobiinae
Nem: Hyrcanogobius
Iljin, 1928
Faj: H. bergi
Tudományos név
Hyrcanogobius bergi
Iljin, 1928
Szinonimák
  • Knipowitschia bergi (Iljin, 1928)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Berg-géb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Berg-géb témájú kategóriát.

A Berg-géb (Hyrcanogobius bergi) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobiinae alcsaládjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

Az eurázsiai Berg-géb, a Kaszpi-tenger északi felében élő, brakk- és édesvízi endemikus gébféléje.

Megjelenése[szerkesztés]

A nőstény testhossza 2,7 centiméter, a hímé pedig 3,1, legfeljebb 3,6 centiméter. 30 pikkelye van egy hosszanti sorban. Tarkója és a hát eleje, az első hátúszó kezdetéig, pikkelyek nélküli. Hasúszói tapadókoronggá fejlődtek. Farokúszója egyenletesen lekerekített. Hátúszóján 7 tüske látható.

Életmódja[szerkesztés]

Ez a mérsékelt övi hal gerinctelen állatokkal, főként apró rákokkal táplálkozik.

Legfeljebb 1 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 18-22 milliméteresen éri el. Május-júniusban ívik, 2-7 méteres mélységben. A nőstény, 2-3 különböző elhagyott puhatestűházba rakja le 0,4-1 milliméteres ikráit. Ívás után mindkét szülő elpusztul.

Források[szerkesztés]