Hunnia-ügy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Hunnia-ügy Magyarország első olyan rendőrségi és bírósági ügye, amelyben a hatóságok a vádlottakat bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények elkövetésével vádolják.

A vád szerint[1] a csoport 2007 és 2009 között hajtott végre molotov-koktélos és robbantásos támadásokat az akkori szocialista-liberális kormánytöbbség tagjainak ingatlanjai ellen, „meleg” szórakozóhelyek és egy jegyiroda ellen, valamint bántalmazták a magyar Hír Televízió egyik műsorvezetőjét, Csintalan Sándor egykori szocialista politikust. A műsorvezető bántalmazását leszámítva a támadások nyomán más személyi sérülés nem történt, egyes esetekben a kárérték is jelentéktelen, a vádhatóság szerint azonban mindez nem az állítólagos terrorszervezet szándékain múlott.

Története[szerkesztés]

Az ügy eredetileg a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg nevű (fantom)szervezethez kötődött, amely a hatóságok mostani állításai szerint[1] valójában a Budaházy György és Toroczkai László által 2007-ben létrehozott Hunnia Mozgalom Budaházy által vezetett „katonai szárnyával” azonos. A Magyarok Nyilai elnevezést ismeretlen személy(ek) használta(’k) aláírásként több elektronikus levélben, amelyeket a támadásokat követően és azok kapcsán figyelmeztető és fenyegető tartalommal juttattak el a magyarországi médiumoknak, esetenként a támadásokhoz köthető fényképfelvételeket is mellékelve.

A Hunnia Mozgalomról[szerkesztés]

Budaházy és Toroczkai a Hunnia Mozgalmat egy nemzeti radikális társadalmi mozgalomként hirdették meg egy 2007. április 21-ei nyilvános rendezvényen.[2] A szervezetet alapítványként próbálták bejegyezni, a két kérelmező közéleti szerepléseire való hivatkozással azonban ezt a hatóság megtagadta. A kérelmezők fellebbezését követően végül a másodfokú bíróság arra hivatkozva hozott elutasító döntést, hogy egy alapítvány nem foglalkozhat – a célok között megjelölt – „környezetvédelemmel”.[3][4]

A Hunnia Mozgalom legnagyobb sikerének alapítói a 2008-ban végzett ún. razzia programot[5] tartják, amelyben a mozgalom tagjai olyan bűncselekményeket próbáltak feltárni, majd a megismerteket publikálni, amelyekben az elkövetők vagy társtettesek többnyire állami alkalmazottak, és amely ügyek addig nem (vagy sohasem) kerültek bíróság elé, vagy nem váltak közismertté.[6] A Razzia program legnagyobb sikerének a Hunnia Mozgalom tagjai által felderített és kirobbantott ún. Sukoró-botrányt[7] tartják,[6][8] amely során egy, a Velencei-tó partján fekvő településen, Sukorón megépíteni kívánt óriáskaszinó-beruházás körüli visszaélésekre hívták fel a sajtó és a nyilvánosság figyelmét. Budaházy György szimpatizánsai szerint épp a Razzia program egyre erősödő sikere vezetett Budaházy és vádlott-társai letartóztatásához, és a Hunnia Mozgalom kriminalizálásához.[9]

A Hunnia Mozgalom által létrehozott és működtetett internetes oldal, a hunnia.org a rendőrségi lefoglalások nyomán elérhetetlenné vált. A mozgalom célkitűzéseiről, működéséről, és eredményeiről emiatt már csak sajtóarchívumokból, vagy Budaházy György internetes rádióműsorának hangarchívumából[10] lehet tájékozódni.

A Hunnia-per[szerkesztés]

A Hunnia-pernek ma 17 vádlottja van: Budaházy György (I. rendű), S. József (II.r.), Szász Endre István (III.r.), S. Frigyes (IV.r.), M. Csaba (V.r.), P. László (VI.r.), P. Gergely (VII.r.), T. Csaba (VIII.r.), N. Zoltán (IX.r.), G. Blanka (X.r.), F. Róbert (XI.r.), J. Gábor (XII.r.), K. Csaba (XIII.r.), B. Beáta (XIV.r.), B. Anikó (XV.r.), B. Gábor (XVI.r.), és R. Krisztián (XVII.r.).[1] 16 vádlottal szemben terrorcselekmény elkövetése, a XVII.r. vádlottal szemben lőszerrel való visszaélés a vád. Amennyiben a bíróság megállapítja a bűnösségüket, büntetési tételként velük szemben akár életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabható. Az ügyben eredetileg szintén vádlottként szereplő S. Tibort az ügyészség tanúvá minősítette át,[1] vélhetőleg olyan vádalku keretében, amelyben az akkor vádlott S. Tibor terhelő vallomást tett vádlott-társaira, és az általa a csoport vezetőjének állított Budaházy Györgyre.

Az ügy nyomozati szakasza – és részben bírósági szakasza is – soha nem látott fogvatartási és biztonsági körülmények között zajlott. Ezzel együtt is, a bírósági tárgyalás 2011. március 2-ai megkezdésére a 17-ből 15 vádlott számára a hatóságok már lehetővé tették, hogy szabadlábon védekezzenek. Jelenleg az ügy két vádlottja: Budaházy György elsőrendű, és Szász Endre István harmadrendű vádlott van még továbbra is előzetes letartóztatásban.

Az ügy visszhangja[szerkesztés]

A Hunnia-ügy jelenleg Magyarország legvitatottabb, és talán legtöbb indulatot kiváltó hatósági ügye. Elemei gyakori szereplői médiatudósításoknak, politikai kampányoknak[11] és közéleti vitáknak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Vádirat; Központi Nyomozó Főügyészség, 2010.09.14.
  2. Toroczkai László: Elkezdődött… Mit akarunk?, toroczkailaszlo.hu, 2007 április 22.
  3. Magyar Jelen - "Az eredeti Magyarország lapja" IX. évfolyam 9. szám - 2008 május 1.
  4. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pfk.26.740/2007/2 számú végzése
  5. Razzia – Szent Korona rádió. [2011. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 30.)
  6. a b Budaházy György nem adja fel. Népszabadság Online, 2007. március 28. (Hozzáférés: 2008. szeptember 24.)
  7. Sukoró-botrány – Kuruc.info
  8. Razzia - Eddigi eredmények, folyamatban lévő ügyek[halott link]
  9. A Magyarok Nyilai-ügy. budahazy.org. [2014. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. Budaházy műsora
  11. Több mint válságkezelés - Kéthetes tájékoztató kampányt indít a kormány. hirado.hu, 2010. január 17. [2010. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 17.)

Források[szerkesztés]