Howard Gardner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Horward Gardner
Howard Gardner.jpg
Született Howard Gardner
1943. július 11. (75 éves)
Scranton, Pennsylvania amerikai
Állampolgársága amerikai
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása pszichológus
egyetemi tanár
Iskolái Harvard Egyetem
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj
  • MacArthur Fellows Program
  • Grawemeyer Award (1990)
  • Princess of Asturias Award for Social Sciences (2011)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horward Gardner témájú médiaállományokat.

Howard Gardner (Scranton, Pennsylvania, 1943. július 11 –) a Harvard Egyetem pszichológia professzora, a többszörös intelligencia elméletének kidolgozója.

Életpályája[szerkesztés]

Zsidó származású szülei, Ralph és Hilde Gardner 1938. november 9-én Nürnbergből az Amerikai Egyesült Államokba menekültek. Howard már az Amerikai Egyesült Államokban született és egy északkelet-pennsylvaniai egykori bányászvárosban nőtt fel. Kitűnő tanuló volt, és tehetséges zongorista, de zenei tanulmányait kamaszkorában félbehagyta. Saját bevallása szerint akkor kezdte komolyan venni a tanulást, amikor 1961 szeptemberében bekerült a Harvard College-ba, ahol pszichológiát, szociológiát és történelmet tanult, majd a neves pszichoanalitikussal, Erik H. Eriksonnal dolgozott. Ezután egy évig a London School of Economics hallgatója volt, majd a Harvard Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol fejlődéspszichológiát tanult. Miután doktori fokozatot szerzett, Roger Brownnal, Nelson Goodmannel és Norman Geschwinddel dolgozott együtt. 1986-tól az Egyesült Államok egyik elit iskolájának, a Harvard Graduate School of Education kognitív pszichológia professzora, emellett a Harvard Egyetem pszichológia professzora és a Bostoni Orvosi Egyetem idegtudományi professzora. A Harvard Egyetemen működő, a magasabb rendű kognitív működéseket tanulmányozó Project Zero munkacsoport alapító tagja. 2004-ben a Kelet-Kínai Egyetem tiszteletbeli professzorává nevezték ki, 2005-ben a Foreign Policy és a Prospect magazin a száz legbefolyásosabb értelmiségi közé választotta. Gardner nevéhez több mint húsz könyv fűződik, melyeket huszonnégy nyelvre fordítottak le.

Többszörös intelligencia elmélete[szerkesztés]

Gardner elmélete szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Hétféle, egymástól független intelligenciát különböztet meg: nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás és kétféle személyes intelligenciát. A standard intelligenciatesztek az első hármat mérik. Zenei intelligencián többek között a ritmus, hangmagasság érzékelését érti, a testi-kinesztéziás intelligencia mutatója, hogy valaki mennyire bánik ügyesen a tárgyakkal, mennyire tudja kontrollálni saját mozgásait, a személyes intelligenciának pedig két összetevőjét írja le: a személyen belüli és a személyközi intelligenciát. Gardner hozzáteszi, hogy az egyes intelligenciatípusok fejlettségére hatással van az öröklődés és a kultúra is.

Gardner 1998-ban további három intelligencia típust állapított meg, a naturalista, spirituális és egzisztenciális intelligenciát.

Magánélet[szerkesztés]

1982-ben vette feleségül Ellen Winner pszichológust. Négy gyermekük született: Kerith (1969), Jay (1971), Andrew (1976) és Benjamin (1985).

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Extraordinary minds (magyar) Rendkívüliek : kivételes egyéniségek : Mozart, Freud, Virginia Woolf, Gandhi portréi és "hétköznapi rendkívüliségünk".[1] Budapest : Kulturtrade Kiadó, cop. 1998. 180 p. (Ser. Mesterelmék 1417-9032) ISBN 963-9069-28-0
  • Good work: when excellence and ethics meet (magyar) Jó munka : amikor a kiválóság és az etika találkozik. Társszerzők: Csíkszentmihályi Mihály, William Damon. Győr : Lexecon, cop. 2008. 378 p. ISBN 978-963-88047-0-9

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ford. Farkas Éva.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]