Hosszúcsőrű cankógoda
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Limnodromus scolopaceus (Say, 1823) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hosszúcsőrű cankógoda témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúcsőrű cankógoda témájú médiaállományokat és Hosszúcsőrű cankógoda témájú kategóriát.
|
A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Thomas Say amerikai természettudós írta le 1823-ban, a Limosa nembe Limosa scolopacea néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alaszkában és Szibéria északkeleti részén költ, telelni délre vonul, eljut Közép-Amerikába is. Kóborlásai során Európában is megjelenik. Természetes élőhelyei az északi tundrák, mérsékelt övi gyepek, mocsarak és tavak környékén, valamint tengerpartok.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon rendkívül ritka kóborló, mindössze pár alkalommal észlelték.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 24–26 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 46–52 centiméteres.[6] Barnás, foltos rejtőszíne és hosszú csőre van.
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rovarokkal, lárváikkal, férgekkel és más gerinctelenekkel táplálkozik, szezonálisan jelentős mennyiségű növényi eredetű anyagokat is fogyaszt.[5]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mocsarak, tavak közelében, sásos, füves területeken fészkel. Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken 20-21 napig kotlik, kezdetben a tojó is részt vesz a kotlásban, végére a hím magára marad, a fiókák nevelését már csak egyedül végzi.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2021. január 25..
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2021. január 25..
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2021. január 25..
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2021. január 25..
- 1 2 3 4 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2021. január 25..
- ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2021. január 25..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2021. január 25..
