Horváth Zsigmond (evangélikus lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Horváth Zsigmond
Született 1782. január 20.
Kisköcsk
Elhunyt 1845. október 17. (63 évesen)
Kővágóörs
Nemzetisége magyar
Foglalkozása lelkész

Horváth Zsigmond (Kisköcsk (Vas megye), 1782. január 20.Kővágóörs, 1845. október 17.) evangélikus lelkész és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete[szerkesztés]

Nemes szülők gyermeke. Középiskoláit Sopronban végezte, ahol Kis János élesztette benne a hazai irodalom iránt való szeretetet. 1802. október 12-én a jenai egyetemre iratkozott be, ahol két évig hallgatta a hittudományt, a szünidőket kirándulásokra fordítván; meglátogatta Weimarban Herdert, Schillert és Goethét; ellátogatott Erfurtba és a wartburgi várba; fölkereste Dietendorfban a herrnhutiak gyarmatát és Schnepfenthalban Salzmannt, akinek előadásait hallgatta. Hazatérve Nizsnyánszky György gyermekei mellett nevelő volt. 1806. január 20-án pappá szentelték föl és a csengei (Vas megye) evangélikus gyülekezet választotta lelkészének. 1824-ben Kővágóörsre (Zala megye) hivatott meg. 1828-ban a zalavidéki esperességben jegyző, 1831-ben Zala vármegyei táblabíró, 1835-ben a győri kerületben első egyházi jegyző és 1837-ben zalavidéki esperes lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1833. november 15-én választotta meg levelező tagjának. Meghalt 1845. október 17-én Kővágóörsön. A Magyar Tudományos Akadémiában azon év december 29-én Toldy Ferenc tartott felette gyászbeszédet.

Cikkei az Erdélyi Múzeumban (1817. IX. A triumphusról); a Tud. Gyűjteményben (1818. XI. A magyar stylistikát tárgyazó észrevételek, 1825. XII. A házi nevelésnek hibáiról és azoknak orvoslása módjáról, 1832 X. A Vesta szűzekről, 1833- IV. A világ rendszere, vagyis: az égi testek az Isten dicsőségének harsány tolmácsai, XI. A 12 égi jegyek magyarázatai, 1836. VI. Életrendszer, VIII. Hosszú élet példái. 1837. II. IV. A csillagok esmértetése, 1839. XII. A Balatonmelléki tájszólás kivonata.)

Munkái[szerkesztés]

  • Cooknak, ama híres anglius hajós-kapitánynak a föld körül utazása, melyet Banks és Solander tudósok társaságában tett 1768-1771. esztendőben. Németből ford. Pest, 1810.
  • A vallásnak intései s vigasztalásai. Melyeket a csengei ev. hiveknek, a midőn ezek az ő gyászos hamvaiból újonnan felépült templomokba nov. 21. 1813. isteni tisztelet végett legelőször beléptek, tolmácsolt és szivekre kötött. Győr.
  • Amerikának haszonnal mulattató esmértetése: vagyis az újvilág minden tartományainak, nevezetesebb hegyeinek, folyóinak, városainak, terméseinek, s állatjainak és egyéb ritkaságainak; úgy nem különben otthoni s külföldi, vad és szelid lakosainak természeti, polgári, erkölcsi s vallásbeli állapotjokra nézve a legújabb időkig folytatott leirása. I. kötet Győr.
  • Gróf Macartneynek Chinába tett követségi utazása. Németből ford. és némely felvilágosító észrevételekkel megtoldotta. Pest. 1818. (Nevezetes Utazások Tárháza, szerk. és kiadta Kis János V.)
  • Meermannak utazása Éjszaki Európában. Fordította és holmi szükséges jegyzetekkel megbővítette. Pest, 1819. (Nev. Utazások Tárháza VIII.)
  • Elmederítő, szivképző s characterfestő történetek s adatok fűzére. Gyönyörködtetve oktató olvasókönyv. Pest, 1840. Két kötet.

Kéziratban[szerkesztés]

A reformatio historiája a leghitelesebb kútfőkből, A naptárak értelmesítése, Egyház-szerkezet, Népnevelés és oktatási rendszer. a Magyar Tudományos Akadémia által elfogadva.

Az akadémia Tájszótárához balatonmelléki tájszók gyűjtésével járult.

Levelei Horvát Istvánhoz Kűvágó-Örsről 1836. máj. 24., szept. 2., nov. 12., 1837. okt. 31. és szept 2. (a Magyar Nemzeti Múzeumban.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.