Sachs–Hornbostel-féle osztályozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hornbostel–Sachs rendszertan szócikkből átirányítva)

A Sachs–Hornbostel-féle osztályozás a hangszerek osztályozásának Erich Moritz von Hornbostel és Curt Sachs által publikált rendszere, amely először a Zeitschrift für Ethnologie című kiadványban, 1914-ben jelent meg. Ez napjainkban a hangszerek tudományos osztályozásának legelterjedtebb módszere.

Az osztályozás alapjait még a 19. században Victor-Charles Mahillon fektette le, aki a brüsszeli konzervatórium hangszergyűjteményének kurátora volt. Mahillon a hangszereket négy fő kategóriába sorolta elsődleges hangképzésük természete alapján, tehát hogy levegőoszlop, kifeszített húr, membrán vagy a szilárd hangszertest rezgése következtében jön-e létre bennük a hang. Ez a rendszer elsősorban a klasszikus nyugati zenéhez használt hangszereket osztályozta, a Hornbostel–Sachs-rendszertan ezt kibővítve lehetővé tette, hogy szinte bármely zenekultúra akármelyik hangszere a rendszerbe illeszthető legyen.

Formailag hasonlít a könyvtári besorolásra használt Dewey-féle tizedes osztályozásra. Négy fő kategóriája van, azt osztja tovább lépésről lépésre, szintről szintre, minden szinten egy-egy decimális számjegyet rendelve hozzá. Végeredményképpen minden hangszernek így egyértelműen megfeleltethető egy sokjegyű szám.

hangszerek
1 idiofonok – a hangszer teste saját rugalmas rezgése által ad hangot
2 membranofonok – a hangkeltő kifeszített membrán
3 kordofonok – egy vagy több húr van két pont között kifeszítve
4 aerofonok – a rezgéskeltő maga a levegő
5 elektrofonok – a hangot az elektromos áramkör kelti

1 Idiofonok[szerkesztés]

11 Ütött idiofonok[szerkesztés]

12 Pengetett idiofonok – lamellofonok[szerkesztés]

  • 121 Keretes pengetett – doromb

13 Dörzsölt idiofonok[szerkesztés]

  • 131 Dörzsölt rudak – tűhegedűk
  • 132 Dörzsölt lemezek – éneklő fűrész
  • 133 Dörzsölt edények – hangtálak

14 Fújt idiofonok[szerkesztés]

  • 141 Fújt rudak – aeolidon
  • 142 Fújt lemezek

2 Membranofonok[szerkesztés]

21 Ütött membranofonok[szerkesztés]

  • 211 Közvetlenül ütött
  • 212 Rázva ütött – damru, den-den-daiko

22 Pengetett membranofonok[szerkesztés]

  • pengetett dobok

(Néhányan úgy tartják, ezen csoportba tartozó hangszerek igazából kordofon hangszerek)

23 Dörzsölt membranofonok[szerkesztés]

  • 231 Bottal dörzsölt – köcsögduda
  • 232 Kötéllel dörzsölt – bika
  • 233 Kézzel dörzsölt

24 Éneklő membranofonok[szerkesztés]

  • kazoo, nádmirliton, tökmirliton

3 Kordofonok[szerkesztés]

31 Egyszerű kordofonok – citerák[szerkesztés]

32 Összetett kordofonok[szerkesztés]

4 Aerofonok[szerkesztés]

41 Nyitott aerofonok[szerkesztés]

42 Zárt aerofonok – fúvós hangszerek[szerkesztés]

5 Elektrofonok[szerkesztés]

51 Elektromos működésű[szerkesztés]

  • elektromos orgona

52 Elektromos erősítéssel rendelkező[szerkesztés]

53 Radioelektromos[szerkesztés]

Példák[szerkesztés]

Például a hegedű a következőképpen helyezkedik el a rendszerben:

  • 3 kordofonok (egy vagy több húr van két pont között kifeszítve)
    • 32 összetett kordofonok (a hangszer egy húrhordozóból és a szervesen hozzáépült rezonanciatestből áll)
      • 321 lantok (a húrok a tetővel párhuzamos síkban vannak)
        • 321.3 nyeles lantok (a húrhordozó egyetlen nyélszerű nyúlvány)
          • 321.32 nyaklantok (a nyél a testből indul ki)
            • 321.322 doboz-nyaklantok (a test dobozszerű)
              • 321.322–7 dörzsöléssel szólaltatják meg
                • 321.322–71 vonós

Külső hivatkozások[szerkesztés]