Hodosy József

Hodosy József
Született	1904. szeptember 19. Komárom
Elhunyt	1974. szeptember 10. (69 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	állatorvos mikrobiológus
Iskolái	Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1926)
Sírhelye	Új köztemető
Sablon • Wikidata • Segítség

Hodosy/Hódossy József (Komárom, 1904. szeptember 19. – Budapest, 1974. szeptember 10.) magyar állatorvos, mikrobiológus.

Életpályája

Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1926-ban Budapesten állatorvosi, 1928-ban az állatorvosdoktori diplomát kapott. 1926–1929 között a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola gyakornoka, majd tanársegéde volt. 1929–1936 között az Országos Állategészségügyi Intézet állami állatorvosa volt. 1936–1940 között állatorvosként tevékenykedett Murakeresztúron, Salgótarjánban és Losoncon. 1941-ben megyei főállatorvos volt Nagyszőllősön. 1942-ben Muraszombaton a fertőző sertésbénulás elleni védekezés miniszteri biztosa mellett dolgozott. 1943–1969 között a budapesti Állategészségügyi Intézet baromfibetegségek osztályát vezette. 1969-ben nyugdíjba vonult.

Megszervezte és irányította az állategészségügyi intézetek fertőző baromfibetegségek leküzdésére irányuló tevékenységét; jelentős érdemeket szerzett a pusztító baromfipestis felszámolása terén. Munkásságának eredményeit szaklapokban közölte.

Sírja a Rákoskeresztúri temetőben található.

Művei

• A hereszövet affinitása a Bang-féle abortusbacillusok kórokozó hatása iránt (Állatorvos-doktori értekezés; Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1928)
• Endocarditis petrificans tömeges előfordulása fiatal bárányokban (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1928)
• Az azurifin-reduktaze-próba használhatósága a tejszín csíraszámának meghatározására (Szvohoda Zoltánnal; Állatorvosi Lapok, 1936)
• A streptomycosis előfordulása fiatal libák és kacsák között (Állatorvosi Lapok, 1944 és külön: Budapest, 1944)
• Laboratóriumi aktív immunizálási kísérletek a baromfipestis ellen. Murányi Ferenc (Állatorvosi Lapok, 1944)
• A védettség keletkezésének ideje H-vakcinás oltás után (Buzna Dezsővel; Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
• Tömeges arzénmérgezés baromfitenyészetben (Balázs Tiborral) – Immunizálási kísérletek a baromfipestis elleni „H” vakcinával, különös tekintettel az interferenciára (Buzna Dezsővel; Magyar Állatorvosok Lapja, 1951)
• Adatok a foglyok baromfipestiséhez és a baromfipestis H-vakcina toleranciájához (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
• A megszokottól eltérő jellegű baromfipestis-járványok (Hirt Gézával, Sályi Gyulával; Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
• Védekezés a baromfibetegségek ellen (Monográfia; Hajós Istvánnal; Budapest, 1955; 2. átdolgozott kiadás: 1958)
• Tyúkfélék orsósférgességének kezelése benzinnel (Nemeséri Lászlóval; Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
• Baromfibetegségek (Tóth Pál: A baromfitenyésztés kézikönyve; Budapest, 1956)
• A csirkék fehér hasmenésének kísérleti gyógykezelése terramycinnel (Kádár Tiborral; Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
• A baromfi-kannibalizmus leküzdése Trioxazinnal (Berend Györgynével, Kovács Györggyel). – Csibék fertőző agy-gerincvelő-gyulladásának megállapítása Magyarországon. – Kísérletek a háztáji baromfiállományok baromfipestis elleni aktív immunizálására Lavac-vakcinával (Rákóczi Istvánnal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1968)

Díjai

• Munka Érdemrend bronz fokozata (1969)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar Állatorvosi Panteon
• http://www.huveta.hu/bitstream/handle/10832/648/HodosyJozsef.pdf
• Névpont.hu

További információk

• Szabó István: Hodosy József (Magy. Állatorvosok Lapja, 1975. 1. sz.).
• Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
• Halálhír (Népszabadság, 1974. szeptember 15.)