Hippodrom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A hippodrom lófuttatás, görög és római földön versenytér a lóverseny és kocsiverseny számára. A hippodrom szó a görög hipposz (ló) és dromosz (futás, vágta) szóból ered.

Tojásdadalakú tér volt, köröskörül magas fákkal körülültetve, hossza átlag 400, szélessége 125 méter. A kocsiversenynél ezt a pályát fiatal lovakkal nyolcszor, kifejlett paripákkal tizenkétszer kellett megkerülni. A leghíresebb volt az olimpiai hippodrom, melyet Pausanias leírásából ismerünk csupán, mert az ásatásoknál ennek nem tudtak nyomára akadni és valószínűnek tartják, hogy az Alpheios folyónak áldozatául esett. Annyi kétségtelen, hogy a szerencsésen kiásott Stadiontól keletre volt s egy felhányt sánc segítségül vételével az Alpheios partján terült el. A sorompók rézsút ékalakban voltak alkalmazva és egymásután nyíltak meg, hogy így az indulást a versenyzőknél kiegyenlítsék. A versenyfutás jobbra át történt és a tojásdad pálya egyik gócpontjában állott a „lóijesztő” (taraxippos), gömbölyű kőoltár, mely annál veszélyesebb volt a versenyzőkre, minél közelebb hajtva igyekeztek azt megkerülni. A másik gócpontban Hippodameia szobra volt. A rómaiaknál a hippodrom berendezése némi módosítással, mint cirkusz fordult elő.