Herborn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Herborn
A herborni városháza
A herborni városháza
Herborn címere
Herborn címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Hessen
Rang város
Polgármester Hans Benner (SPD)
Irányítószám 35745
Körzethívószám 02772, 02777
Rendszám LDK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség20 603 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség322,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság287 m
Terület63,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herborn (Németország)
Herborn
Herborn
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 40′ 57″, k. h. 8° 18′ 22″Koordináták: é. sz. 50° 40′ 57″, k. h. 8° 18′ 22″
Elhelyezkedése Hessen térképén
Elhelyezkedése Hessen térképén
Herborn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herborn témájú médiaállományokat.

Herborn város Németországban, Hessen tartományban. Északról Dillenburg városával határos, északkeleten Siegbach községgel, keleten Mittenaar községgel, délkeleten Sinn községgel, délen Greifenstein községgel, nyugaton pedig Driedorf és Breitscheid községekkel.

Története[szerkesztés]

Első említése 1048-ból maradt fenn. 1251-ben a Nassau-házbeli II. Walram és I. Ottó grófok közbenjárására. Főiskoláját, az Academia Nassauensist 1584-ben létesítette VI. János nassau-dillenburgi gróf. Ez később egyetemhez hasonló református főiskolává lett, amely széles Európából vonzotta a diákokat, de az egyetemi rangot nem sikerült elnyernie. A leghíresebb tanítvány Jan Amos Comenius volt, aki 1611-1613 között tanult itt.

Az első német református Biblia-fordítás, Johann Piscator műve, 1602-ben Herbornban készült.

1626-ban a várost tűzvész pusztította, melynek során 214 ház égett le. A harmincéves háború alatt a várost ötven svéd katona védte.

A bécsi kongresszus után Herborn gazdasága nem fejlődött a vámok miatt, mígnem 1836-ban a Nassaui Hercegség is csatlakozott a német vámunióhoz. Az 1866-os porosz-osztrák háborút követően, ahol Nassau Ausztria oldalán vett részt, a Nassaui Hercegséget (benne Herbornnal) a Porosz Királysághoz csatolták .

A második világháborúban a várost megkímélték a bombák. A zsidó közösséget 1942-ben deportálták, a pszichiátriai klinika számos páciensét pedig megölték.

A hesseni közigazgatási reform következtében 1977. január 1-jétől Herbornhoz csatolták az addig önálló Burg, Herbornseelbach, Hirschberg, Hörbach, Merkenbach és Schönbach községeket.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Herborn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.