Herédi Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herédi Gusztáv
Született 1925. május 14.
Kolozsvár
Elhunyt 1997. július 11. (72 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása szerkesztő,
prózaíró,
közíró,
sajtótörténész

Herédi Gusztáv (Kolozsvár, 1925. május 14.Kolozsvár, 1997. július 11.) erdélyi magyar szerkesztő, prózaíró, közíró. Álneve: Dombi Géza.

Életpályája[szerkesztés]

Szülővárosában előbb a református kollégium, majd a Tanítóképző növendéke; a Bolyai Tudományegyetemen filozófia szakból szerzett oklevelet (1951). Mint diák 1944–45 telén a Görgey Artúr nevét viselő antifasiszta zászlóaljban harcolt a Börzsönyben. A Móricz Zsigmond Kollégium tagja volt, részt vett a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) ifjúsági mozgalmában. 1947-től az Igazságnál, 1949-ben fél évig az Utunknál szerkesztő, majd a Falvak Népe főszerkesztő-helyettese; 1956-tól az Utunknál szerkesztőségi főtitkár, 1958-tól öt éven át lakatos a kolozsvári Unirea gépgyárban. 1963-ban került ismét szerkesztőségi munkakörbe mint a Korunk rovatvezetője.

Prózaíróként a népi hatalom éveiben eszmélkedő írónemzedékkel indult. Első írását az Igazság közölte (1947). Egyéniségét külvárosi munkáskörnyezet formálta: eredendő élményanyaga és az üzemek világában szerzett tapasztalat arra készteti, hogy novelláiban, elbeszéléseiben és regényeiben ennek a világnak az ábrázolásával próbálkozzék. Találóan írja róla Beke György: „Munkások közül jött, s közéjük nem látogatni megy, hanem hazatér.”

Az 1960-as évek végétől szociográfiai riportokat, illetve helytörténeti, művelődéstörténeti és demográfiai tanulmányokat közölt, ezek közül kiemelkedik az Igaz Szóban megjelent Olthévíz (1969/9), Ahol kétszer kél a nap (1970/2), Zsongó Zsombor (1971/3) és Körösfői Ríszeg alatt (1974/2), melyeket a helytörténeti adatolás, a jobbító szándék és az írói látásmód jellemez. Jelentősebb sajtótörténeti tanulmányai: A honismeret ábécéje (Korunk Évkönyv 1974), valamint a régi Korunkról és Járosi Andorról szóló emlékezés, Az utóélet rezdülései (Korunk Évkönyv 1976).

Közírói munkásságát olyan sorozatok jelzik, mint a várostörténeti emlékeket számba vevő Kolozsvár felfedezése (Igazság 1966–68), az erkölcsi, nemzetiségügyi kérdéseket felvető Hétköznapok (Brassói Lapok 1968–69), továbbá az etikai, művelődési, nyelvápolási, történelmi és demográfiai jellegű Véleményem szerint..., amellyel 1979-től havonta jelentkezett a Korunk hasábjain. Riporttal szerepelt az Egy nap történelem című antológiában (1962), novellával – Petre Șaitiș fordításában – az Írók Társasága Clujul literar și artistic című almanachjában (1981).

Önálló kötetei[szerkesztés]

  • Helytállás (három novella, Andrásy Zoltán illusztrációival, 1953);
  • Kiutalás (színmű egy felvonásban, 1953)
  • Tűz mellett (novellák, 1961)
  • Lélekmelegítő (regény, 1964)
  • Sóhajt a fenyves (kisregény és novellák, 1969)
  • Késő bánat (regény, 1974)
  • Siker és kétely (regény, 1983)
  • Aranyhomok (novellák, 1987)
  • Kutyatej (publicisztika, 1992)
  • A pofám története (kisregny, 1997)
  • Kárpátkanyar (trilógia, 1998)

Forrás[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kovács János: Herédi Gusztáv elbeszélései. Igaz Szó 1954/2–3.
  • Bodor Pál: Rostálás és sűrítés. Utunk 1961/45.
  • Láng Gusztáv: Herédi Gusztáv: Tűz mellett. Igaz Szó 1963/6;
  • Láng Gusztáv: Egy műfaj megsértődik. Utunk 1976/44.
  • K. Jakab Antal: Lélekmelegítőtől lélekig. Utunk 1964/50.
  • Veress Zoltán: Egy író arcképéhez. Igaz Szó 1965/2.
  • Gyöngyösi Gábor: Élményből szőtt világ. Utunk 1969/32
  • Gyöngyösi Gábor: Késő bánat. Utunk 1975/4.
  • Pusztai János: Sóhajt a fenyves (Levél Herédi Gusztávnak). Korunk 1979/10.
  • Beke György: Herédi Gusztáv ötven éves. Igaz Szó 1975/5.
  • Szávai Géza: Az indoklás kényszere. A Hét 1975/21.
  • Gazsi József: Fények a Börzsönyben. Bp. 1976.