Hengerszivacs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Hengerszivacs
Hengerszivacsok Horvátország vizeiben
Hengerszivacsok Horvátország vizeiben
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Szivacsok (Porifera)
Osztály: Szaruszivacsok (Demospongiae)
Sollas, 1885
Alosztály: Ceractinomorpha
Lévi, 1953
Rend: Verongida
Bergquist, 1978
Család: Aplysinidae
Nem: Aplysina
Faj: A. aerophoba
Tudományos név
Aplysina aerophoba
Nardo, 1833
Szinonimák
  • Aplysina carnosa Schmidt, 1862
  • Verongia aerophoba (Nardo, 1833)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hengerszivacs témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hengerszivacs témájú médiaállományokat és Hengerszivacs témájú kategóriát.

A hengerszivacs (Aplysina aerophoba) a szaruszivacsok (Demospongiae) osztályának a Verongida rendjébe, ezen belül az Aplysinidae családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A hengerszivacs elterjedési területe a Földközi-tenger egész medencéje, valamint az Atlanti-óceán a Vizcayai-öböltől a Mexikói-öbölig. Afrika nyugati partjain is fellelhető.

Megjelenése[szerkesztés]

a természetes élőhelyén

A tengeri állat hálószerű vázát nagy sponginfonalak (szaruhoz hasonló rugalmas, szilárdabb fehérje) alkotják, benne váztűk vagy egyéb zárványok nem találhatók. Az aranysárga színű, 8 centiméter magasságot elérő és 1-2 centiméter széles, hengeres kürtök egyenetlen felületűek. A vízkivezető nyílások az ellaposodó kúp közepén fekszenek. Levegőn vagy édesvízben a szivacs elveszíti szép színét, és feketészöldre változik.

Életmódja[szerkesztés]

Az élőlény 2-10 méter mélységben, nyugalmas öblökben sziklás aljzaton vagy tengerifű-mezők (Zostera) között fordul elő nagyobb csoportokban. A hengerszivacs a vízben lebegő szerves törmelékkel, parányi plankton szervezetekkel táplálkozik, melyeket a testén keresztülhajtott vízből szűr ki. Tápanyagellátását és lélegzését kedvezően befolyásolják a tengeráramlások.

A hengerszivacsban, a Pseudoclausia longiseta evezőlábú rák és a Desulfoluna spongiiphila baktérium élősködik.

Források[szerkesztés]