Kova–szaru szivacsok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szaruszivacsok szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kova–szaru szivacsok
Evolúciós időszak: Kambrium–
Xestospongia testudinaria
Xestospongia testudinaria
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták
Csoport: Opisthokonta
Csoport: Holozoa
Csoport: Filozoa
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Szivacsok (Porifera)
Osztály: Kova–szaru szivacsok (Demospongiae)
Sollas, 1885
Szinonimák
  • Ceratospongia
  • Ceratospongiae
  • Demospongea R. M. Finks et al., 2004
  • Demospongia Sollas, 1885
Alosztályok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kova–szaru szivacsok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kova–szaru szivacsok témájú kategóriát.

A kova–szaru szivacsok (Demospongiae) a szivacsok (Porifera) törzsének egy osztálya nagyjából 8000 recens fajjal; ez a ma élő szivacsfajok 90 százaléka.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

Meglehetősen rosszul fosszilizálódnak, de akkora tömegekben éltek, hogy viszonylag sok kövületük maradt fenn. Az osztály a kambrium elején alakult ki, és a korai krétára már valamennyi rendje kifejlődött.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Vázuk szilícium-dioxid anyagú szivacstűkből és sok esetben sponginból épül fel — a spongin egy kizárólag erre az osztályra jellemző, szálas fehérje. A sponginrostok a kovatűket kapcsolják össze. Kovatűi a szivacsok egy másik osztályának, az üvegszivacsoknak is vannak, de a két osztály tűinek alakja eltérő. A fosszíliák ásványos összetétele értékes információkat nyújt az óceán vizének egykori sótartalmáról hőmérsékletéről.

Felépítésük túlnyomórészt leukonoid típusú (aszimmetrikus). Méretük és formájuk változatos; a legnagyobbak átmérője eléri az 1 métert. Belsejükben bonyolult csatornarendszer alakult ki.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Legtöbbjük tengeri, de a szivacsok másik két osztályától eltérően közöttük előfordulnak édesvízi fajok is. Hosszú életűek; a fajok többségének várható élettartama 500–1000 év.

Az elmúlt több mint félmilliárd évben rendkívül változatos környezeti feltételekhez alkalmazkodtak, így a trópusok sekély és meleg partmenti vizeitől a mélytengerekig mindenfelé megtalálhatók.

Ivaros szaporodásuk[szerkesztés]

Nagy többségük hamnős (hermafrodita) (az önnemzés kivételesen ritka). Nincsenek ivarmirigyek: a spermiumok feladatait choanocyták láltják el, a petesejtekké pedig az archeociták alakulnak át.

A vízbe engedett hím sejtek a pórusokon jutnak be a másik szivacsba, és ott mennek a mezóliumban termékenyítik meg a petesejteket. Néhány kivétellel elevenszülők: a megtermékenyített petesejt a testben marad, amíg a lárva ki nem kel.

Néhány faj a petesejteket is a vízbe engedi, és ott termékenyülnek meg.

A lárvák egy ideig planktonikus életet élnek (lebegnek), majd valamilyen felülethez tapadnak, és ott kifejlett szivaccsá alakulnak.

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés]

Az osztályt[1] 3 alosztályra és az alosztályba nem sorolt Myceliospongia nemre bontják:

1. Heteroscleromorpha alosztály 17 renddel

2. Keratosa alosztály 2 renddel

3. Tetractinomorpha alosztály 3 renddel:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Porifera World Database (2017) alapján

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]