Hencz József (zeneszerző)
Hencz József | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1942. november 30. (81 éves) Szászrégen |
Tevékenység | zeneszerző, zenei író |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hencz József (Szászrégen, 1942. november 30. –) erdélyi magyar zeneszerző, zenei író, tanár.
Életpályája
[szerkesztés]Középiskolát szülővárosában végzett, a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban zenetanári (1965), majd zeneszerzői oklevelet szerzett (1969). Egy évig Bánffyhunyadon, 1966-tól a kolozsvári Koreográfiai Líceumban tanított, 1973-tól 1980-ig a Maros Művészegyüttes karmestere Marosvásárhelyt.
Már első, a modern kifejezési eszközök iránti fogékonyság jegyében született hangszeres műveivel is – például Konvergensek című 1968-as zongoradarabjával – új hangot ütött meg pályatársaihoz képest. Számos hangszeres műve mellett szöveges zenéjében mérsékeltebben modern, sokszor kifejezetten törekszik a közvetlenségre, közérthetőségre. Még diákként komponálta első József Attila-dalait (Szegényember balladája, 1963), Horváth Imre verseire szerzett Lírai kantátáját (1967). A nap halála című nagyméretű oratóriuma (1969, Eugen Jebeleanu Hirosima mosolya című poémájára) diplomamunkája volt, 1980-ban mutatták be Marosvásárhelyen.
Bábszínházi zenéket írt Fazekas Mihály és Szabó Lajos darabjaihoz (1975, 1977). A halász és Hajótöröttek címmel (1971) Fodor Tibor, Lépcsők címmel (1971) Papp Tibor, A sikoly címmel (1972) Maksay Éva szövegkönyvére írt egyfelvonásos, ill. kamarabalettet. II. kantátája, a Marcia forzata (1973) Radnóti Miklósnak, IV. kantátája, a Kányádi Sándor versére szerzett Lupényi ballada 1929-ből a munkásmozgalom vértanúinak, V. kantátája, a Márki Zoltán versére szerzett Ballada a lányról, aki legyőzte a halált (1981) Ocskó Teréznek állít emléket. Dal a szerelemről című ciklusában (1977) négy csángó népdalt dolgozott fel.
1980-as keletű Dalciklusában ismét József Attila-költeményeket zenésített meg. A munka, Békés csillagok, Fényes hajnalok, Férfikor című karműveit (1974–81) Komzsik István versei ihlették.
Számos zenei tárgyú cikkét, bírálatát az Igazság (1969–73), Vörös Zászló, A Hét1, Utunk közölte.
2015-ben abbahagyta tanári pályafutását.
Második felesége László Zita színésznő.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Arcvonások: Hencz József. mediaklikk.hu (2018. június 13.) (Hozzáférés: 2022. április 3.)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
További információk
[szerkesztés]- Simon Dezső: Az alkotó műhelyében. Utunk, 1973/32.
- Simon Dezső: Párbeszéd az alkotóval. Utunk, XIII. évfolyam 32. szám 1973. augusztus 10. Online hozzáférés Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Erdélyi Lajos: Négyszemközt Hencz József zeneszerzővel. Új Élet, 1980/4.
- László Ferenc: Miből él meg az élhetetlen zeneszerző? Utunk, 1981/6. Online hozzáférés Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- László Ferenc: Esély és babér – Hencz József. Új Élet-Erdélyi Figyelő XXVIII. évfolyam 12. szám, 1985, június 25. Online hozzáférés Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hencz József díja. Művelődés 1985. XXXVIII. évfolyam 5.szám Online hozzáférés Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben