Heidenau (Sachsen)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Heidenau
Rathaus Heidenau.jpg
Heidenau címere
Heidenau címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Szászország
Járás Sächsische Schweiz-Osterzgebirge
Irányítószám 01801–01809
Körzethívószám 03529
Rendszám PIR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 16 608 fő (2018. márc. 31.)[1]
Népsűrűség1 500,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
Terület11,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Heidenau (Németország)
Heidenau
Heidenau
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 59′, k. h. 13° 52′Koordináták: é. sz. 50° 59′, k. h. 13° 52′
Heidenau (Szászország)
Heidenau
Heidenau
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Sächsische Schweiz-Osterzgebirge térképén
Elhelyezkedése Sächsische Schweiz-Osterzgebirge térképén
Heidenau weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heidenau témájú médiaállományokat.

Heidenau település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 16 608 fő (2018. március 31.).[1] Heidenau Drezda, Pirna, Dohna, Troisdorf és Benešov nad Ploučnicí községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Drezda délkeleti szomszédjában, az Elba bal partján, a folyóvölgy kiszélesedő, délkeleti szakaszán fekvő település.

Története[szerkesztés]

Großsedlitz 1840-ben.

Heidenau a mai formáját 1920-ban nyerte el. Ekkor jött létre hat községből. A városon keresztülfolyik a Müglitz folyó és itt ömlik az Elbába.

Nagyon régi település. Területén bronzkorból való sírleletek kerültek napvilágra. Területét a 7. századtól kezdve szlávok lakták.

Heidenau és Mügeln nevét a 14. században, Gommer-t pedig már a 13. században is említették az oklevelek.

A 6 településrész közül fontos történelmi szerepe volt Großsedlitznek, az első ipari létesítmény pedig Mügelnben épült 1872-ben, majd ezt a század utolsó éveitől több is követte.


Großsedlitz[szerkesztés]

Großsedlitz és barokk parkja

Großsedlitz barokk parkja és kastélya Heidenau központjától délkeleti irányban 3 km-re egy magaslaton fekszik.

A parkot még Erős Ágost építette 1719-1728 között, és Erős Ágost és fia kerti ünnepélyeket tartottak benne, majd 1756-ban II. Frigyes rendezte be itt főhadiszállását.

A kastély (Friedrichsschlösschen) mai formáját 1872-1874 között nyerte el, két szárnya befejezetlen maradt. A kastély parkja a kastély körüli felső és alsó platón terül el.

A kertészet és a felső Orangerie és a pázsitfelület (melyek a bejárathoz legközelebb esnek) alkotják a park felső részét. Az alsó parkrész Orangerie-jának tetőzete szintén a felső park részét alkotja s párkányzatban végződik, amely a Hasensprung nevet viseli, s lejtős út vezet le onnan.

A park legszebb része Matthäus Daniel Pöppelmann mesterműve, a Stille Musik nevű lendületes lépcsőfeljáró ugyancsak az alsó-és felső platót köti össze.

Az alsó területhez még egy szabadtéri színpad és az Eisbassin nevű gyepfelület és egy vízesés is tartozik.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Kastély (Friedrichsschlösschen)
  • Kastélypark
  • Albert-Schwarz-Bath (Albert-Schwarz-Bad)
  • Helytörténeti múzeum - Heidenau és Groẞsedlitz barokk kastélyának történetét, valamint iparának fejlődését mutatja be.

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:


Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]