Heidenau (Sachsen)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Heidenau
Rathaus Heidenau.jpg
Heidenau címere
Heidenau címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Szászország
Járás Sächsische Schweiz-Osterzgebirge
Irányítószám 01801–01809
Körzethívószám 03529
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 16 257 fő (2014. dec. 31.)
Népsűrűség1 468,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
Terület11,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Heidenau (Németország)
Heidenau
Heidenau
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 59′, k. h. 13° 52′Koordináták: é. sz. 50° 59′, k. h. 13° 52′
Heidenau (Szászország)
Heidenau
Heidenau
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Sächsische Schweiz-Osterzgebirge térképén
Elhelyezkedése Sächsische Schweiz-Osterzgebirge térképén
Heidenau weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heidenau témájú médiaállományokat.

Heidenau település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 16 257 fő (2014. december 31.). Heidenau Drezda, Pirna, Dohna, Troisdorf és Benešov nad Ploučnicí községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Drezda délkeleti szomszédjában, az Elba bal partján, a folyóvölgy kiszélesedő, délkeleti szakaszán fekvő település.

Története[szerkesztés]

Großsedlitz 1840-ben.

Heidenau a mai formáját 1920-ban nyerte el. Ekkor jött létre hat községből. A városon keresztülfolyik a Müglitz folyó és itt ömlik az Elbába.

Nagyon régi település. Területén bronzkorból való sírleletek kerültek napvilágra. Területét a 7. századtól kezdve szlávok lakták.

Heidenau és Mügeln nevét a 14. században, Gommer-t pedig már a 13. században is említették az oklevelek.

A 6 településrész közül fontos történelmi szerepe volt Großsedlitznek, az első ipari létesítmény pedig Mügelnben épült 1872-ben, majd ezt a század utolsó éveitől több is követte.


Großsedlitz[szerkesztés]

Großsedlitz és barokk parkja

Großsedlitz barokk parkja és kastélya Heidenau központjától délkeleti irányban 3 km-re egy magaslaton fekszik.

A parkot még Erős Ágost építette 1719-1728 között, és Erős Ágost és fia kerti ünnepélyeket tartottak benne, majd 1756-ban II. Frigyes rendezte be itt főhadiszállását.

A kastély (Friedrichsschlösschen) mai formáját 1872-1874 között nyerte el, két szárnya befejezetlen maradt. A kastély parkja a kastély körüli felső és alsó platón terül el.

A kertészet és a felső Orangerie és a pázsitfelület (melyek a bejárathoz legközelebb esnek) alkotják a park felső részét. Az alsó parkrész Orangerie-jának tetőzete szintén a felső park részét alkotja s párkányzatban végződik, amely a Hasensprung nevet viseli, s lejtős út vezet le onnan.

A park legszebb része Pöppelmann mesterműve, a Stille Musik nevű lendületes lépcsőfeljáró ugyancsak az alsó-és felső platót köti össze.

Az alsó területhez még egy szabadtéri színpad és az Eisbassin nevű gyepfelület és egy vízesés is tartozik.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Kastély (Friedrichsschlösschen)
  • Kastélypark
  • Albert-Schwarz-Bath (Albert-Schwarz-Bad)
  • Helytörténeti múzeum - Heidenau és Groẞsedlitz barokk kastélyának történetét, valamint iparának fejlődését mutatja be.

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:


Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]