Hegyescsőrű földipinty

Hegyescsőrű földipinty
	Tojó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Tangarafélék (Thraupidae);
Alcsalád:	Coerebinae;
Nem:	Geospiza;
Faj:	G. difficilis;
Tudományos név
	Geospiza difficilis; Sharpe, 1888
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hegyescsőrű földipinty témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyescsőrű földipinty témájú kategóriát.

A hegyescsőrű földipinty (Geospiza difficilis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszerezés

A besorolása vitatott, egyes rendszerezők a sármányfélék (Emberizidae) családjába sorolják.^[2]

Alfajai

Geospiza difficilis difficilis
Geospiza difficilis debilirostris
Geospiza difficilis septentrionalis^[2]

Előfordulása

Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken endemikus madár. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi száraz erdők és bokrosok. Állandó, nem vonuló faj.^[3]

Megjelenése

Testhossza 10-15 centiméter, átlagos testtömege 16,15 gramm. A hegyescsőrű földipintynek nagy, éles csőre van, az állati táplálékra alkalmazkodott.

Életmódja

A hegyescsőrű földipinty territoriális madár. Tápláléka rovarok és lárváik. Táplálékát a növényzetben vagy a talajon keresi. A hegyescsőrű földipinty néhány madártársához hasonlóan feltöri más madarak tojásait, és kiszívja belőlük a tápanyagot. A hegyescsőrű földipinty a Wolf-szigeten még vért is fogyaszt, amit a vedlésben lévő tengeri madarakból nyer. Addig csipkedi a madarak finom szárny- és farktollait, amíg elő nem buggyan a vörös testnedv.

Szaporodása

A költési időszak az esőzésektől függ, többnyire január és május között van. A fészekalj 1-5, többnyire 3 halvány színű, barna pettyes tojásból áll. A kotlás 12 napig tart és csak a tojó végzi, de a hím ellátja táplálékkal. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 13-15 nap múlva repülnek ki.

Rokon fajok

A Darwin-pintyekhez tartozik, közeli rokonságban áll a Galápagos-szigetek többi pintyével.

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
↑ ^a ^b Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 22.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. április 22.)

[B-2] Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2012. április 22.)

[C-3] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 22.)

[1]

[2]

[3]