Hegedűs Nándor

Hegedűs Nándor
Született	Hirschl Nándor 1884. szeptember 29. Nagyvárad
Elhunyt	1969. november 19. (85 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar román
Nemzetisége	magyar
Szülei	Hirschl Bernát Schönberger Jetta
Foglalkozása	közíró, irodalomtörténész, szerkesztő
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegedűs Nándor, született Hirschl Nándor (Nagyvárad, 1884. szeptember 29. – Budapest, 1969. november 19.) erdélyi magyar közíró, szerkesztő, irodalomtörténész.

Életpályája

Hirschl Bernát és Schönberger Jetta fia. Középiskoláit Dutka Ákos osztálytársaként a helybeli főreáliskolában végezte, ahol már az önképzőkörben kitűnt szabadelőadásaival. Egyetemi tanulmányait Budapesten a bölcsészettudományi karon folytatta. Tanárjelöltként került Sas Ede mellé a Nagyvárad szerkesztőségébe. 1909-ben vették fel a László király szabadkőműves páholyba. Alapító tagja volt a Holnap Társaságnak, s 1918-ban a lap főszerkesztői tisztét is átvette. Jelentős közéleti szerepet vállalt a két világháború közötti időszakban. Előbb mint a Városi Tanács tagja Nagyvárad színházi hagyományainak folytonosságáért szállt síkra, majd az Országos Magyar Párt Bihar megyei tagozatának alelnöke és 1928-tól több cikluson keresztül parlamenti képviselője. Pártállástól függetlenül támogatta a romániai magyar baloldali mozgalmakat. A város kulturális életében fontos szerepet játszott az általa létrehozott Hírlapiroda és az azzal kapcsolatos Kölcsönkönyvtár. Az 1940-es évek elejétől Budapesten élt.

Hatvanéves elmúlt már, midőn Ady-művek kritikai kiadásának fogyatékosságai arra késztették, hogy filológusi alapossággal tisztázza Ady Endre nagyváradi éveinek történetét. Személyes élményekkel átszőtt vizsgálódásait a későbbiek során a Holnap városának egész művelődési életére ki szándékozott terjeszteni, de hátralévő éveiből csak néhány részlettanulmányra futottá.

Közíróként a két világháború közötti publicistáink élvonalába tartozott. Vezércikkeit európai látókör s a román–magyar együttélés múltjának és időszerű feladatainak higgadt elemzése jellemezte. Írásai a Nagyvárad (1934-től Szabadság) első oldalán névtelenül jelentek meg Megjegyzések című állandó rovatában. A Magyar Kisebbség állandó munkatársa és éveken át a Pesti Napló cikkírója, ahova Erdélyi levél címen küldött romániai tudósításokat. Irodalomtörténészként egy nagy kor jószemű, hiteles szavú tanújának határozottságával lépett fel, s ezért első polemikus megnyilatkozásainak erős kritikai visszhangja támadt.

Publicisztikai írásaiból 1941-ben két kötetet rendezett sajtó alá Nagyváradon: az Erdélyi levelek a Pesti Naplóban megjelent cikkeit, a Nincs béke igazság nélkül pedig a Magyar Kisebbség számára készített tanulmányait tartalmazza. Ady-kutatásainak eredményeit Ady Endre Nagyváradon (Bp. 1956) és Ady Endre nagyváradi évei (Bp. 1957) címen foglalta össze. Ez a két monográfia a költő nagyváradi éveinek legmegbízhatóbb forrása. Ady Endre életútjával és baráti körével foglalkozó egyéb közleményei a budapesti Haladás, Irodalomtörténeti Közlemények, Népszabadság hasábjain, az Irodalomtörténeti Füzetek sorozatban, valamint a Juhász Gyula-Emlékkönyvben (1962) jelentek meg.

Művei

• Ady elnyeri a főváros szépirodalmi díját. Irodalomtörténeti füzetek (26). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.

További információk

• "Nagyvárad" hatvan éves jubileumi albuma 1870–1930. Nv. 1930.
• Varga József: Hegedűs Nándor (1884–1969). Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1970/1.
• Vitályos László–Orosz László: Ady-bibliográfia 1896–1970. Bp. 1972

Kapcsolódó szócikkek

• Nagyvárad magyar irodalmi élete
• Romániai magyar szabadkőműves irodalom