Havas Gyula (pedagógus)
| Havas Gyula | |
| Született | Hagel Saly 1854. december 23. Sátoraljaújhely |
| Elhunyt | 1927. január 10. (72 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Havas Gyula, 1879-ig Hagel[1] (Sátoraljaújhely, 1854. december 23.[2] – Budapest, 1927. január 10.)[3] pedagógus, tanfelügyelő, lapszerkesztő.
Élete[szerkesztés]
Hagel Izsák és Reichardt Eszter gyermekeként született zsidó családban. A pesti Református Főgimnáziumban tanult, majd a Budapesti Tudományegyetem joghallgatója lett, s közben neveléstudományi előadásokat is hallgatott. A Debreceni Ellenőr belső munkatársaként dolgozott. 1878-ban a megyei tiszti ügyész mellé nevezték ki fogalmazónak. A következő évben a dési kiállítás időtartama alatt a Déési Kiállítási Emléklapot szerkesztette.[4] 1881-ben Szolnok-Doboka vármegye főispánja a vármegye központi közgyámi állomására nevezte ki.[5] 1882 januárjától Iparos Ügyi Közlöny címmel lapot indított. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1885 februárjában segéd-tanfelügyelőnek, 1886-tól tanfelügyelőnek nevezték ki Beszterce-Naszód vármegyében. 1892-ben áthelyezték Alsó-Fehér vármegyébe. Közigazgatási bírói kinevezés előtt állt, amikor egy baleset következtében mindkét szeme megsérült és évekkel később teljesen elvesztette látását. 1898-ban nyugdíjazták. Ezt követően előbb Kolozsvárra, majd Újpestre és végül Budapestre költözött. A munkát azonban nem hagyta abba; 1897-ben megalapította és szerkesztette a Magyar Pestalozzi című pedagógiai folyóiratot. Halálát idült veselob okozta.
Családja[szerkesztés]
Felesége Büchler Lujza (1859–1935)[6] volt, Büchler Lajos és König Mária lánya, akit 1881. július 5-én Cservenkán vett nőül.[7]
Gyermekei
- Havas Irma (1882–?) tanítónő. Férje Mikes Lajos (1872–1930) újságíró, szerkesztő.
- Havas Gabriella (1883–?). Férje Voith László (1878–?) tanító.
- Havas Alice (1892–1976), férjezett Trettina Jenőné.
- Havas Ervin (1898–1945)
Művei[szerkesztés]
- A házasságon kívül született gyermekek jogállapotáról (tanulmány, Dés, 1883)
- A tanítás művészete. Goerth A. után fordította és átdolgozta (Budapest, 1888)
- Besztercze-Naszódvármegye népoktatásügyi állapota (Beszterce, 1890)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 886/1879. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1879. év 2. oldal 19. sor
- ↑ Születési bejegyzése a sátoraljaújhelyi izraelita hitközség születési akv. 395/1854. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 59/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Déési Kiállítás Emléklap. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Közgyám. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 353/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ „Házasságkötése”, Fővárosi Lapok, 1881. június 19. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
Források[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Tagányi Károly - Réthy László - Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. 3. kötet. A vármegye községeinek részletes története (1900)