Hausdorff-dimenzió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Hausdorff-dimenzió vagy Hausdorff–Besicovitch-dimenzió a fraktáloknál használt dimenziófogalom, a hagyományos (Bolzano/Uriszon-féle), pozitív egész számokkal (1,2,3,...) mérhető dimenziófogalom általánosítása. A Hausdorff-féle dimenzió nem feltétlenül egész szám (általában irracionális).

A Hausdorff-dimenzió bevezetését az indokolja, hogy bizonyos alakzatok (a legismertebb példa a fraktálok sokasága), bár „topológiai” dimenziójuk egyszerűen mérhető, de dimenzióbeli mértékük (terület, térfogat, ...) mégis paradox értékeket ad. Például a Peano-görbe egy intuitíve egydimenziós görbe, amely azonban teljesen, egyszeresen és hézagtalanul lefed egy négyzetet (tehát bizonyos szempontból inkább kettő-, mintsem egydimenziós); a Sierpiński-szőnyeg viszont lefed - igaz, közel sem hézagtalanul - egy négyzetet, ellenben a területe 0, akárcsak az egydimenziós alakzatoké.

A Hausdorff-dimenzió meglehetősen egyszerű tapasztalaton alapul. Egy közönséges kétdimenziós alakzatot, mint pl. egy négyzetet, ha kétszeresére, háromszorosára ..., -szorosára nagyítunk, akkor az így keletkezett nagyobb alakzatot az eredeti alakzat négy, kilenc, ..., példányával fedhetjük le teljes egészében, vagyis a terület a nagyításnak a dimenzióra (2) emelt kitevőjű hatványszorosára nő (nehezebben mérhető területű, de területtel azért rendelkező alakzatoknál hasonló a helyzet). Egy egyszerű háromdimenziós alakzatot, mondjuk kockát, ha kétszeresére, háromszorosára, ..., -szorosára nagyítunk, akkor az így keletkezett nagyobb alakzatot az eredeti alakzat nyolc, huszonhét, ..., példányával fedhetjük le teljes egészében, vagyis a térfogat a nagyításnak a dimenzióra (3) emelt kitevőjű hatványszorosára nő (nehezebben mérhető térfogatú, de térfogattal azért rendelkező alakzatoknál is hasonlóképp van). Általában elmondható, hogy egy közönségesen dimenziós alakzatot ha -szorosára nagyítunk, akkor mértéke -szeresére nő, tehát az alakzat dimenziója a alappal felírt hatványának kitevője, vagyis , melyre érvényes – tetszőleges egytől különböző pozitív valós alapú – logaritmust (pl. a tízest) választva:

[1]

Nehezebben mérhető alakzatok esetében bonyolultabb gondolatmenet szükséges, de a végeredmény ugyanez. A fenti Hausdorff-dimenzió finomabban méri egy alakzat kiterjedését, mint a topológiai dimenzió és a Lebesgue-mértékek.

A fogalmat Felix Hausdorff német matematikus vezette be 1918-ban, kiszámításának egyes technikáit pedig Abram Samoilovitch Besicovitch dolgozta ki.

Definíció[szerkesztés]

Legyen A a vizsgált halmaz, és legyen gömbök egy olyan sorozata, amik együttesen lefedik A-t. Ha a gömbök sugara rendre , akkor a lefedőrendszer d rendű Hausdorff-mértéke , magának A-nak a d rendű Hausdorff-mértéke pedig a lehetséges lefedőrendszerek d rendű Hausdorff-mértékeinek infimuma.

A Hausdorff-dimenziója azon d-k infimuma, amelyekre a d rendű Hausdorff-mérték nulla (vagy másképp, azon d-k szuprémuma, amelyekre végtelen).

Egyszerű eset[szerkesztés]

Sierpinski-háromszög

A legismertebb fraktálok önhasonlóak: olyan részekből állnak össze, amelyek mindegyike nagyítással az egészbe vihető. Például a képen látható Sierpiński-háromszöget (amely úgy áll elő, hogy egy szabályos háromszögből kivesszük az oldalfelező pontok által meghatározott belső háromszöget, majd az így nyert háromszögekből is, és így tovább a végtelenségig) három kisebb háromszög alkotja, amelyek mindegyike feleakkora, mint az eredeti. Belátható, hogy ha egy fraktál k olyan alkotóelemből áll össze, amelyek mindegyikének r-szerese az eredeti, akkor a Hausdorff-dimenziója . A Sierpinski-háromszögnek így a Hausdorff-dimenziója. (Általánosabban, ha az egyes alkotóelemek arányban kisebbek az egésznél, akkor a Hausdorff-dimenzió az az s szám, amelyre teljesül.)

Példák[szerkesztés]

  • az n dimenziós euklideszi tér és az n dimenziós hipergömb Hausdorff-dimenziója n.
  • megszámlálható ponthalmazok Hausdorff-dimenziója 0.
  • a Cantor-halmaz Hausdorff-dimenziója
  • a Sierpiński-szőnyeg Hausdorff-dimenziója
  • a Menger-szivacs Hausdorff-dimenziója
  • a Koch-hópehely Hausdorff-dimenziója
  • térkitöltő görbék (pl. a Peano-görbe vagy a Sierpinski-görbe) Hausdorff-dimenziója megegyezik annak az alakzatnak a dimenziójával, amit kitöltenek.
  • a (legalább kétdimenziós) Brown-mozgás pályájának Hausdorff-dimenziója majdnem biztosan 2.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Mivel a logaritmusalap tetszőleges egytől különböző pozitív valós szám lehet, nem mindig szokás feltüntetni a képletben.

További információk[szerkesztés]