Hamuré

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hamuré
előd
egyiptomi fáraó
utód
ismeretlen
XIV. dinasztia (?)
ismeretlen

Hamuré szkarabeusza Flinders Petrie fényképén; ma a Petrie Múzeumban.[1][2]
Hamuré szkarabeusza Flinders Petrie fényképén; ma a Petrie Múzeumban.[1][2]

Prenomen
N5N28
a
n
n
n

ḫˁ-mw-rˁ
Hamuré

Hamuré ókori egyiptomi uralkodó volt a második átmeneti korban, talán az i. e. 17. században. Valószínűleg a XIV. dinasztiához tartozott.[3][4] Avariszból kormányozta a Nílus-delta keleti és talán nyugati részét is. Személyazonossága, valamint helye a kronológiában bizonytalan.

Említései[szerkesztés]

Hamurénak két szkarabeusza maradt fenn ismeretlen lelőhelyről; ezzel egyike annak a pár, XIV. dinasztiabeli uralkodónak, akinek maradt fenn kortárs említése.[3][4] Az egyik szkarabeusz jelenleg a Petrie Múzeumban található, 11819-es katalógusszámal,[5][6] a másik 1991 decemberében kelt el egy árverésen a The New York Palace Hotelban.[7] A Petrie Múzeum szkarabeusza annyiban különleges, hogy hátuljának egyedi díszítése azt mutatja, magas rangú hivatalnok kapta ajándékba.[3] A szkarabeuszon Hamuré nevét a netjer nofer, azaz „a jó isten” cím előzi meg, ami azt mutatja, ez a név a király uralkodói neve.[3] Ez azt jelenti, hogy a királyokat uralkodói név szerint felsoroló torinói királylista fennmaradt töredékein Hamuré neve nem szerepel.

Személyazonossága[szerkesztés]

Olga Tufnell és William A. Ward régészek amellett érvelnek, hogy a szkarabeuszra írt név valójában Ammu neve, aki talán a második átmeneti kor véégnek egy kevéssé ismert királyával, Aahoteprével azonos.[5][8][9] Kim Ryholt és Darrell Baker egyiptológusok ezzel nem értenek egyet, mert a Gardiner-jellista szerinti N5 jel, azaz a napkorong jele tisztán kivehető a szkarabeuszon a netjer nofer hieroglifákkal együtt,[3][4] vagyis a név helyes olvasata Hamuré, ahogy Percy Newberry és Flinders Petrie is olvasta.[1][2]

Bár Hamuré helye a kronológiában bizonytalan, Ryholt a második átmeneti kori szkarabeuszok stilisztikai alapon történő vizsgálata alapján a XIV. dinasztiára datálta, Jakubher és Jakareb uralkodása elé.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Flinders Petrie: Scarabs and cylinders with names, illustrated by the Egyptian collection in University College, London by W. M. Flinders Petrie, British school of archaeology in Egypt and Egyptian research account, London 1917, online pl. xxii, num 16.k.1
  2. a b Percy E. Newberry: Scarabs an introduction to the study of Egyptian seals and signet rings, with forty-four plates and one hundred and sixteen illustrations in the text, 1906, online see plate XXI, num 30, p. 150.
  3. a b c d e f Kim S. B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
  4. a b c Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 175–176
  5. a b The scarab on Digital Egypt, Petrie Museum.
  6. A Petrie Múzeum katalógusa[halott link]
  7. Joyce Haynes, Yvonne Markowitz, Sue d'Auria (editor): Scarabs and Design Amulets : A Glimpse of Ancient Egypt in Miniature [Auction Catalog], NFA Classical Auctions, New York 1991, num 30, online.
  8. Olga Tufnell: Studies on Scarab Seals Vol. 2, Aris & Phillips 1984, ISBN 978-0856681301, 3361. számú pecsét
  9. William A. Ward: Some Personal Names of the Hyksos Period Rulers and Notes on the Epigraphy of Their Scarabs, Ugarit- Forschungen 8 (1976), p.353–369, p. 368, num 42.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Khamure című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap