Jakubher

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jakubher
Jak-Baal
előd
egyiptomi fáraó
utód
XIV. vagy XV. dinasztia

Jakubher szkarabeusza Flinders Petrie rajzán
Jakubher szkarabeusza Flinders Petrie rajzán

Uralkodása i. e. 17. vagy 16. század
Prenomen
N5
G39
N5
U7
Dog head on legs.png
D40
i i
qba
r
h

mrỉ-wsr-rˁ ỉỉqb-hr
Meruszerré Jakubher
„Ré szeretete erős; Her védelmezi őt”
Nomen
<
iia
q p
h
r
>

vagy
<
iia
q
bh
r
>

vagy
<
iia
p q
h
r
>

ỉỉqb-hr
Jakubher
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakubher témájú médiaállományokat.

Jakubher (vagy Jakubhar, más néven Jak-Baal,[1] uralkodói nevén Meruszerré) ókori egyiptomi uralkodó volt a második átmeneti korban, az i. e. 17. vagy 16. században. Vitatott, melyik dinasztiához tartozott, mikor élt, mennyi ideig uralkodott és hatalma mekkora területre terjedt ki.

Említései és helye a kronológiában[szerkesztés]

Szkarabeusz Jakubher kártusával a British Museumban (EA 40741)

Vitatott, melyik dinasztiához tartozott Jakubher: egyes tudósok a XIV. dinasztia egyik királyának tartják, mások a XV. dinasztia elejének egyik hükszosz uralkodójának, vagy a hükszoszok vazallusának. Neve 27 szkarabeuszpecséten maradt fenn, melyek közül három Kánaánból került elő, négy Egyiptomból, egy Núbiából, a fennmaradó 19 pedig ismeretlen helyről.[2] Az, hogy egymástól ennyire távol kerültek elő, azt jelzi, hogy a második átmeneti korban kereskedelmi kapcsolatok álltak fenn a Nílus-delta, Kánaán és Núbia között.[2]

XIV. dinasztia[szerkesztés]

A XIV. dinasztia kánaáni eredetű királyok dinasztiája volt, amely a Delta keleti részét uralta a hükszoszok érkezése előtti időkben. Kim Ryholt feltételezése szerint Jakubher a XIV. dinasztia végének egyik királya volt, köztük az utolsó, akinek kortárs említései is fennmaradtak.[3]

Ryholt ezt elsősorban arra alapozza, hogy Jakubher egyik szkarabeuszát a mai Izrael területén, Tel Sikmonában fedezték fel egy ásatás során, a MB IIB korszakra (középső bronzkor, i. e. 1750–1650) datált régészeti kontextusból, ami azt jelenti, a XV. dinasztiánál korábban élt.[4][5] Mivel Jakubher neve nyugati sémi eredetű lehet – jelentése: „Har védelmezi őt” –, a XIV. dinasztiához tartozhatott.[6]

Másodszor arra alapozza feltevését, hogy bár a korai hükszosz uralkodók, például Szekirhar a heka haszut („az idegen földek uralkodója”) címet viselték, a későbbiek felvették a hagyományos egyiptomi királyi titulatúrát. Erre a változásra Hian uralkodása alatt került sor, aki eleinte a heka haszut címet viselte, uralkodása során azonban felvette a Szeuszerenré egyiptomi uralkodói nevet. A későbbi hükszosz uralkodók, köztük Apepi a heka haszut címet már elhagyták, és csak a hagyományos egyiptomi uralkodói nevet viselték, akárcsak a XIV. dinasztia uralkodói. Mivel Jakubhernek ismert az uralkodói neve (Meruszerré), vagy a XV. dinasztia végén uralkodott, vagy az ázsiai eredetű XIV. dinasztia tagja volt. Tekintve, hogy a XV. dinasztia végén nem ismert Meruszerré nevű király, Ryholt arra a következtetésre jutott, hogy Jakubher a XIV. dinasztiához tartozott.[5]

XV. dinasztia[szerkesztés]

Daphna Ben Tor és Suzanne Allen ezzel szemben felhívják a figyelmet arra, hogy Jakubher szkarabeuszai stilisztikailag csaknem egyformák egy hükszosz uralkodó, a jól ismert Hian szkarabeuszaival.[7] Ez azt mutatja, hogy Jakubher vagy Hian közvetlen utóda volt, és a XV. dinasztiához tartozott, vagy a hükszoszok azon vazallusai közé sorolható, akik Hian fennhatósága alatt uralkodtak a Nílus-deltában. Ben-Tor szerint „azt, hogy Jakubher király a XV. dinasztiához tartozik, az ő és a Hian király szkarabeuszai közt fennálló komoly stilisztikai hasonlóság támasztja alá”.[8] Emellett az uszer hieroglifának az a formája, amelyet ennek a két királynak az uralkodói nevében használtak, azt mutatja, hogy időben közel álltak egymáshoz.[8]

A popkultúrában[szerkesztés]

Simcha Jacobovici Exodus Decoded című filmjében felvetette, hogy Jakubher azonos lehetett a bibliai Jákob pátriárkával, mert a hükszosz fővárosból, Avariszból előkerült egy pecsétgyűrű a Jakov vagy Jakub névvel, ami megfelel Jákob nevének. Jacobovici figyelmen kívül hagyja, hogy Jakubher a második átmeneti kor jól dokumentált egyiptomi uralkodója, a Jakov és különböző változatai pedig gyakori sémi nevek ebben a korszakban. Emellett nem próbálja megmagyarázni, miért használta volna József az apja pecsétjét, nem a sajátját, ahogy elmélete állítja.[9]

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yaqub-Har című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. szerk.: Iorwerth Eiddon Stephen Edwards: Cambridge Ancient History, C. J. Gadd, N. G. L. Hammond, E. Sollberger, Cambridge: Cambridge University Press, 59. o. (1970). ISBN 0-521-08230-7 
  2. ^ a b Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 503-504
  3. K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
  4. A. Kempinski: Syrien und Palästina (Kanaan) in der letzten Phase der Mittelbronze IIB-Zeit (1650-1570 v. Chr.), Wiesbaden: Harrassowitz, 1983
  5. ^ a b K. S. B. Ryholt: The Date of Kings Sheshi and Ya'qub-Har and the Rise of the Fourteenth Dynasty, in: "The Second Intermediate Period: Current Research, Future Prospects", edited by M. Marée, Orientalia Lovaniensia Analecta 192, Leuven, Peeters, 2010, pp. 109–126.
  6. Ryholt, The Political Situation, pp.99-100
  7. Daphna Ben-Tor, Sequence and Chronology of Second Intermediate Period Royal-Name Scarabs, based on excavated series from Egypt and the Levant in Marée, Marcel (Hrsg.): The Second Intermediate Period (Thirteenth - Seventeenth Dynasties). Current Research, Future Projects. Leuven-Paris-Walpole 2010, (Orientalia Lovaniensia Analecta 192) pp.96-97
  8. ^ a b Ben Tor in Marée, 2010, p.97
  9. Higgaion » The Exodus Decoded: An extended review, part 4