Ugrás a tartalomhoz

Halász Géza (főhadnagy)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halász Géza
Születési névFischer Géza
Született1883. március 25.
Igrám
Meghalt1954. január 18.[1][2] (70 évesen)
Budapest
SírhelyRákospalotai köztemető
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
OrszágOsztrák–Magyar Monarchia
Rendfokozatafőhadnagy
Egysége38. honvéd gyalogezred, 76. honvéd gyalogezred, 29. honvéd gyalogezred
Csatáielső világháború
KitüntetéseiKároly-csapatkereszt, Sebesültek Érme,
GyermekeiHalász Tamás Gábor
RokonaiHalász Tamás, Tauszk Éva
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Civilbenértékpapírkereskedő

Halász Géza, szlovák nyelvterületen Halász Gejza,[3] 1902-ig Fischer[4] (Igrám, 1883. március 25.Budapest, 1954. január 18.)[1][2] értékpapírkereskedő,[5][m 1] az első világháború idején főhadnagy.

Élete

[szerkesztés]

Fischer Jakab és Reisz Regina fia. Az érettségi után két évig a Műegyetemre járt, 1904-ben önkéntesként állt be a 38. császári és királyi honvéd gyalogezredhez, majd vizsgáját követően 1906-ban átkerült a 76. honvéd gyalogezred tartalék állományába. 1913. január elsejétől tartalékos zászlós, majd a 29. honvéd gyalogezredhez került és 1914 első napján tartalékos hadnaggyá nevezték ki. 1914 júniusában ezen rangjában vonult be hadgyakorlatra, a következő év februárjában az orosz frontra került, Uzsokhoz, ahol különleges beosztásban működött, s egy éjjeli támadás alkalmával két szakasszal 85 orosz katonát ejtett hadifogságba. Harcolt Drohobycz környékén, illetve Jaworów mellett is. 1915. május 29-én Bolechowicénél súlyos sebesülést szerzett, ám miután felgyógyult, 1916 februárjától ismét harcolt az oroszok ellen, immáron Bukovinában. Júniusban, a Bruszilov-offenzíva során orosz hadifogságba került. Innen nagy nehezen megszökött, s a HMS Himalaya nevű hajóval szeptemberben visszatért hazájába, majd leszerelt. Tűzharcos volt.[6] 1954. január 18-án hunyt el Budapesten, 21-én temették el a rákospalotai temetőben (6. parcella 1. szakasz 96. sírhely.).[2]

Családja

[szerkesztés]

Unokaöccse Halász Ottó egyetemi tanár, MTA-tag volt.[7][8] 1922. november 22-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Drozda Katalinnal, Drozda József és Frank Zsuzsanna Georgina lányával. Az egyik tanú Vukovári Tivadar volt.[9] Halász Géza és Drozda Katalin közös gyermeke Halász Tamás Gábor 1923-ban született, belgyógyász lett, s 1948-ban házasságot kötött Tauszk Évával, Tauszk Ervin és Demecs Mária lányával.[10] A házasságból két gyermek született: Halász Tamás sakkozó, matematikatanár, és Halász Zsuzsanna belgyógyász.

Sírja a Rákospalotai Temetőben. 6. parcella 1. szakasz 96. sírhely.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Más forrásokban bankbizományos, vagy bankbizományi iparüzlettulajdonos.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. halálozási akv. 168/1954. folyószáma alatt.
  2. a b c Halász Géza gyászjelentése (A gyászjelentésben menye nevét Tauszk helyett tévesen Stanszknak írták.)
  3. Mrtví a ranení (A halottak és sebesültek). Slovenské Noviny, (1917. december 1.) 3. o. arch Hozzáférés: 2015. június 19.
  4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 95186/1902. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 47. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 9. oldal 27. sor
  5. Halász Géza értékpapírkereskedő. Rákospalota. Központi Értesítő, LXXI. évf. 25. sz. (1946. június 20.) 351. o.
  6. Tűzharcos minőségét Pest vármegye északi testnevelési és népgondozó felügyelősége által kiállított 1275/1936. sz. igazolvány igazolja.
  7. Kozák Péter: Halász Ottó. nevpont.hu, 2013. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
  8. Halász Ottó apjának, Halász Manónak halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 946/1940. folyószám alatt.
  9. A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. kerületi házassági akv. 1868/1922. folyószáma alatt.
  10. Budapest V. kerületi polgári házassági anyakönyv, 938/1948. folyószám.

Források

[szerkesztés]
  • De Sgardelli Caesar: A magyar királyi budapesti 29. honvédgyalogezred és a magyar királyi 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve. Budapest, 1936.. 139. p.