Ugrás a tartalomhoz

Halogenidásványok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halit (kősó)
Fluorit
Szilvin

A halogenidek ásványosztályba a fluor, klór, bróm és jód vegyületei tartoznak. Közös jellemzőjük a sós vagy keserű íz, a nemfémes küllem, tökéletes hasadás. Vízben általában jól oldódnak, vizes oldatuk jól vezeti az elektromosságot, olvadáspontjuk magas.

Előfordulásuk

[szerkesztés]

Halogenidek nagy mennyiségben találhatók a tengervízben, oldott állapotban. A földtörténet során gyakran egész tengeröblök fűződtek le a nyílt tengerről és vizük elpárolgásával az oldott sók bepárlódtak. E folyamatok hatalmas sótelepeket hoztak létre. Ezeket a bepárlási sókőzeteket evaporitoknak nevezik. Magyarországon Perkupán találhatók evaporitok és így keletkeztek az erdélyi sótelepek is.

A fluor, főképpen kalciummal alkotott önálló haloidsóként magmás (pneumatolitos–hidrotermás) folyamatok terméke. A klór ugyanakkor e magmás folyamatok során legfeljebb pótanionként kerül egyes kristály vegyületekbe, és nagyobb mennyiségű elsődleges felszínre jutása csak a vulkáni exhalációk során következik be. Nagyrészt ebből származik a tengervíz klórtartalma, illetve a bepárlódásos sótelepekben önálló vegyületként történő másodlagos felhalmozódása.

Jellemzőik

[szerkesztés]

A halogenidek túlnyomó többségében majdnem teljesen ionos kapcsolódás valósul meg. Az anion egyértékű halogén, melyhez főképpen a periódusos rendszer két bal szélső oszlopában levő alkáli- és alkáliföldfém-ionok kapcsolódnak. E könnyűfémek közepes méretük és kis töltésük következtében az anionra polarizáló hatást alig gyakorolnak, s így valódi heteropoláros kötés jön létre. Ezek az ásványok viselkedésükben egészen sóneműek, színtelenek vagy gyengén színezettek, vízben nagy részük könnyen oldódik; kis fajsúlyúak és fénytörésük is gyenge.

A sokkal kisebb jelentőségű nehézfém-halogenidekben a kisebb kationméret (és esetleg nagyobb töltés) folytán bizonyos ionpolarizáció is érvényesül, tehát némi kovalens kötésjelleg is mutatkozik. Ezeket a ritka halogenideket nagyobb fajsúly, esetleg idiokromás színeződés, nagyobb törésmutató, s így erős fény, valamint kisebb oldékonyság jellemzi.

Halogenidek rendszerezése

[szerkesztés]

A Dana-féle rendszer

[szerkesztés]

Az új Dana-féle rendszertan a halogenideket négy osztályra bontja: víztartalmú és vízmentes halogenidek, oxi-halogenidek és hidroxihalogenidek, halogenid vegyületek és összetett halogenidek.[1]

  • IV-9. Halogenidek
  • 9.1 AX felépítésű vízmentes és víztartalmú halogenidek
  • 9.2 AX2 felépítésű vízmentes és víztartalmú halogenidek
  • 9.2 Vízmentes és víztartalmú halogenidek

  • IV-10. Oxi-halogének és hidroxi-halogének
  • 10.1 A2(O,OH)3Xq felépítésű oxi-halogének és hidroxi-halogének
  • 10.2 A(O,OH)Xq felépítésű oxi-halogének és hidroxi-halogének
  • 10.3 A3(O,OH)2Xq felépítésű oxi-halogének és hidroxi-halogének
  • 10.4 A2(O,OH)Xq felépítésű oxi-halogének és hidroxi-halogének
  • 10.5 Am(O,OH)pXq felépítésű oxi-halogének és hidroxi-halogének
  • 10.5 AmBn(O,OH)pXq felépítésű oxi-halogének és hidroxi-halogének

  • IV-11. Halogenid vegyületek: alumino-fluoridok
  • 11.1 AmBX3 felépítésű alumino-fluoridok
  • 11.2 AmBX4 felépítésű alumino-fluoridok
  • 11.3 AmBX4·x(H2O) felépítésű alumino-fluoridok
  • 11.4 AmBX5·x(H2O) felépítésű alumino-fluoridok
  • 11.5 AmBX6 felépítésű alumino-fluoridok
  • 11.6 Egyéb alumino-fluoridok

  • IV-12. Összetett halogenidek
  • 11.1 Összetett halogenidek

A Strunz-féle rendszer

[szerkesztés]

A Strunz-féle ásványrendszertan a halogenidek osztályában négy alosztály különböztet meg, ezeken belül pedig sorokat illetve csoportokat:[2]

  • III. Halogenidek

  • III/A.06 Sellait sor
  • III/A.11 Fluorit sor
  • III/B Vízmentes kettős halogenidek [BF4]1-, [SiF6]2- és [AlF6]3- gyökökkel
  • III/B.01 Ferruccit - Barberiit sor
  • III/C Víztartalmú kettős halogenidek, fluridek
  • III/C.01 Gearksutit - Chukhrovit sor
  • III/C.02 Pachnolit - Yaroslavit sor

  • III/C.05 Stenonit - Boggildit sor
  • III/C.08 Karnalit- Tachihidrit sor
  • III/D.02 Atacamit sor, Ponomarevit
  • III/D.03 Atacamit sor, Claringbullit - Connellit
  • III/D.04 Atacamite sor
  • III/D.05 Atacamite sor
  • III/D.07 Kelyanit sor
    • III/D.07-10 Kelyanit Hg16Hg20Sb3(Cl,Br)9O28

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dana's New Halide Classification (HTML). (Hozzáférés: 2008. július 14.)
  2. Strunz Classification of Halides (HTML). (Hozzáférés: 2008. július 14.)