Halál: Az élet mindig drága
| Halál: Az élet mindig drága | |
| Kiadó | Vertigo Comics |
| Formátum | minisorozat |
| Megjelenés | 1993. március – 1993. május |
| Megjelent számok | 3 |
| Főbb szereplők | Halál |
| Alkotók | |
| Megalkotta | Neil Gaiman Mike Dringenberg |
| Író | Neil Gaiman |
| Rajzoló | Chris Bachalo |
| Tusrajz | Mark Buckingham |
| Színező | Steve Oliff |
| Betűk | Todd Klein |
| Magyar nyelvű kiadás | |
| Gyűjteménykötet | Death – Halál: Teljes gyűjtemény |
| Fordító | Holló-Vaskó Péter |
A Halál: Az élet mindig drága (Death: The High Cost of Living) egy amerikai képregény minisorozat, Neil Gaiman író, valamint Chris Bachalo és Mark Buckingham rajzolók alkotása, kiadója a Vertigo Comics. A minisorozat egy oldalága Gaiman The Sandman című sorozatának, főszereplője Halál, Álom legidősebb nővére. Cselekménye egy olyan történet, mely azon a mesén alapul, hogy Halál minden században egyszer egyetlen napra emberi formát ölt, hogy kapcsolatban maradjon az emberiséggel.[1] Az ötletet számos más mű is feldolgozta, mint például az 1934-ben bemutatott Death Takes a Holiday című film vagy Terry Pratchett A Kaszás című regénye.
A minisorozat alapján mozifilm-tervek is születtek a New Line Cinema forgalmazásában., melynek forgatókönyvét Gaiman írta és Guillermo del Toróval együtt ő maga is rendezné.[2] A film korábban Death and Me munkacím alatt futott, később a képregénnyel azonos címre módosították.[3][4][5]
A képregény magyarul a Fumax kiadó gondozásában jelent meg 2018-ban, a Death – Halál: Teljes gyűjtemény részeként, Holló-Vaskó Péter fordításával.
Cselekmény
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A minisorozat főszereplője Didi, aki első ránézésre egy kissé furcsa, elárvult goth stílusú lány. Didi azt állítja, ő a Halál megtestesítője, akinek testét minden száz évben egyszer „kölcsönveszi” a Halál, hogy egy napot az emberek között töltsön. Didi segíti az öngyilkosságra készülő férfi főszereplőt, a tizenhat éves Sextont, hogy felfedezze önmagát. A történet folyamán Sexton olyan indokra ébred rá, hogy miért ne akarjon meghalni: szerelmes a lányba, aki azt állítja magáról, ő a Halál. Didinek sikerül ételt szereznie utcai árusoktól, összefut egy csapatnyi emberrel megalomániás vezetőjükkel az élen, és egy 250 éves angol nővel, Mad Hettie-vel, aki a saját szívét keresi.[1]
Kiadványok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sorozatot eredetileg három részben adta ki a Vertigo 1993. márciustól májusig. Ez volt az első önálló minisorozat, mely Neil Gaiman The Sandman sorozatából származik. Gaiman írta, Chris Bachalo rajzolta, borítóját az szokásos Sandman-rajzoló Dave McKean alkotta meg.
Ez a történet volt az első új cím a DC Comics '93-ban létrejött Vertigo leányvállalatának, valamint arról is nevezetes, hogy az egyike a Vertigo azon kevés kiadványának, mely alternatív borítóval is megjelent.[6][7] Szintén nevezetesség, hogy a sorozat harmadik részét ismét kiadták az eredeti megjelenést követően, mert az első alkalommal a képregény 19. és 20. oldalát fordított sorrendben nyomták. A javított változat borítóján nem tüntettek fel árat, hogy a kereskedők kicserélhessék rájuk a vevők példányait.[8]
Gyűjteményes kiadványok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A minisorozat a Vertigo egyik legelső kemény borítós gyűjteményes kiadvány formában megjelentetett képregénye volt 1993 novemberében. A kiadvány a Gaiman-rajongó énekes Tori Amos előszavával és egy nyolc oldalas AIDS-re figyelmeztető Halál-képregénnyel (Halál üzenete az életről) jelent meg. Ezt a rövid képregény szintén Gaiman és McKean munkája, mely a HIV vírusra, az AIDS-re és a biztonságos szexre hívja fel a figyelmet. Történetében Halál az életről beszél és egy banán segítségével bemutatja a condom helyes használatát. Halál mellett John Constantine is feltűnik néhány képregénykocka erejéig.[1]
1994 júniusában újra kiadták a minisorozatot a puhább borítós TPB formátumban, új McKean borítóval, de azonos tartalommal.
Fogadtatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A minisorozat 1993-ban Comics Buyer's Guide Fan-díjat kapott Kedvenc minisorozat kategóriában, holtversenyben Frank Miller Daredevil: The Man Without Fear című képregényével.[9] A minisorozat alkotóiként 1994-ben Eisner-díjat kapott Neil Gaiman a Legjobb író és Karen Berger a Legjobb szerkesztő kategóriában.[10]
Film adaptáció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A minisorozat alapján mozifilm is tervezés alatt van a New Line Cinema kezében, melynek forgatókönyvét Neil Gaiman írta, illetve ő tervezi megrendezni a filmet Guillermo del Toróval.[2] Gaiman sok időt töltött del Toroval a Hellboy 2. forgatásán, hogy a rendezésről tanuljon. Egy 2009-es interjúban Gaiman úgy nyilatkozott, nem sok esélyt lát a megvalósításra, melynek legfőképpen a szerzői jogok állnak útjában. „A gond az, hogy Death, mint karakter a The Sandman képregényhez tartozik, így a DC Comics tulajdona, ami pedig a Warner Broshoz tartozik.....A New Line jelenleg a Warner Bros. irattárában porosodik...”.[11] A film korábbi munkacíme Death and Me,[3][5] az IMDb-n a képregénnyel azonos címen szerepel, ott 2013-as megjelenési időpont látható.[4]
Két hozzáadott jelenet és a fő történetszál New Yorkból Londonba való áthelyezésén kívül a forgatókönyv szinte változatlan a képregényhez képest. 2007-es interjúk szerint a főszereplők egyikeként lehetséges Shia LaBeouf,[12] Gaiman blogja szerint Didi, vagyis a Halál szerepére még nincs jelölt.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 Irvine, Alex (2008). "Death". Vertigo Encyclopedia (angol nyelven). New York: Dorling Kindersley. 54-56. o.. o. ISBN 0-7566-4122-5. OCLC 213309015.
- 1 2 "The best film of 2006 was..." (angol nyelven). neilgaiman.com. Hozzáférés: 2010. április 24.
- 1 2 " Neil Gaiman to Direct Death: The High Cost of Living Movie" (angol nyelven). beyondhollywood.com. 2007. május 28. 2010. április 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 22.
- 1 2 "Death: The High Cost of Living (2013)" (angol nyelven). IMDb. 2011. május 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. január 22.
- 1 2 "Interview: Neil Gaiman and Joss Whedon" (angol nyelven). Time. 2005. július 25. 2010. május 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 22.
- ↑ "Death: The High Cost of Living" (angol nyelven). Comic Book Database. 2008. december 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 24.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Death: The High Cost of Living - Platinum Edition" (angol nyelven). Comic Book Database. 2008. december 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 24.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Death: The High Cost of Living - Corrected Edition" (angol nyelven). Comic Book Database. 2011. augusztus 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 24.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "1993 Comic Buyer's Guide Fan Awards" (angol nyelven). hahnlibrary.net. Hozzáférés: 2010. április 22.
- ↑ "Complete List of Eisner Award Winners" (angol nyelven). comic-con.org. 2011. április 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 22.
- ↑ "Neil Gaiman Comic-Con Interview - CORALINE, DEATH: High Cost of Living, Reviews, What Might Be Next" (angol nyelven). collider.com. 2009. július 25. 2010. január 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 22.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Neil Gaiman Looks Beyond Stardust And Into Death" (angol nyelven). MTV Movies Blog. 2007. június 19. 2015. szeptember 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 24.
- ↑ "Jet-lag and a disreputable bearlet" (angol nyelven). neilgaiman.com. 2007. június 3. Hozzáférés: 2010. április 24.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Comicbook Database Archiválva 2011. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Vertigo hivatalos honlap Archiválva 2010. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben