Habeas Corpus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Habeas Corpus törvényt II. Károly angol király írta alá 1679. május 6-án. Lényege, hogy senkit nem szabad törvénytelenül fogságban tartani, hanem a meghatározott idejű előzetes letartóztatás alatt bíróság elé kell állítani, és a bíró dönt arról, hogy továbbra is letartóztatásban marad a vádolt személy, vagy szabadon kell őt bocsátani (és az esetleges további eljárás során, az őt ért vádak ellen, szabadlábon védekezhet).

Ez a jogszabály tehát fontos mérföldköve a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás szétválasztásának.

A „Habeas corpus!” latin kifejezés, angol megfelelője "you may have the body" , azaz "veheted a testet"

E jogszabály gyakorlati alkalmazása azt jelenti, hogy egy bíró megparancsolja a fogvatartónak, hogy vezesse a bíróság elé a foglyot, hogy dönthessen a letartóztatásáról.

A habeas corpus jog alkalmazását kérheti a fogvatartott, illetve jogi képviselője is.

Albert Venn Dicey szerint a Habeas Corpus joga „nem nyilvánít ki elvet, és nem határoz meg jogot, de gyakorlati okokból többet ér, mint száz másik, a személyes szabadságot szavatoló alkotmányos cikkely”. A habeas corpus nem minden országban része a jogrendszernek, sőt, ahol része, rendkívüli helyzetekben ott is felfüggeszthető.

A habeas corpus érvényessége jelenleg kemény próbának van kitéve az Egyesült Államokban, amelynek hatóságai terrorista tevékenység gyanújával több száz (ezer?) embert vettek őrizetbe, és olyan külföldi katonai támaszpontokon tartják őket fogva (mint például Guantanamo), ahová – szerintük – az USA jogrendszere nem terjed ki, így a habeas corpus sem érvényesíthető.

A fogvatartottakat képviselő jogvédő szervezetek az USA Legfelsőbb Bíróságához fordultak, kifogásolva, hogy az amerikai hatóságok megtagadják a foglyoktól a jogi védelem lehetőségét, arra hivatkozva, hogy külföldi állampolgárokról van szó, akik fegyvert fogtak az Egyesült Államok ellen, és ügyükben az amerikai polgári bíróságok nem illetékesek. 2005. december 30-án az amerikai Kongresszus elfogadta a Fogvatartottakkal szembeni bánásmódról szóló törvényt (Detainee Treatment Act, DTA). A DTA a guantanamói foglyok által kezdeményezett habeas corpus ügyeket kivette a District of Columbia bíróságok hatásköréből, és a katonai bíróságok hatáskörébe utalta. Ezt a törvényt a jogvédők megtámadták.